Az összességében 750 milliárd eurós alap létrehozásának célja az Európai Unió pénzügyi stabilitásának biztosítása. Mitől zuhant meg a kontinens stabilitása?
- Attól, hogy az euróövezeten belül és ezen túlmenően az egész Európai Unióban nagyméretű eladósodás indult meg, amely eltérően sújtja az övezet tagjait. Az eladósodás nagyon komoly gondot okoz a gyengébb országok számára, de gondot okoz az erősebbek esetében is, bár kisebb mértékben. A piac helyzetértékelése úgy szól, hogy - tekintettel az euróövezet vérszegény gazdasági kilátásaira - nem látnak növekedési lehetőséget, ezért ez a jelentős adósságtömeg bizonyos országok esetében nem lesz finanszírozható. Ennek következtében a piac az elmúlt hetekben kereken megtagadta a hitelt Görögországtól. A pénzügyi alap létrehozására azért lett szükség, mert félő volt, hogy ugyanez megtörténik Spanyolországgal, Portugáliával, Írországgal és esetleg Olaszországgal is. Ám a finanszírozhatatlan eladósodottság csak a történet egyik része. A másik fontos elem, hogy olyan óriási méretű a pénzügyi szerkezet összefonódása, a hitelezési és betéthálózat összefonódása, hogy nem tudható, milyen lavinát indít el a jelenlegi helyzet: Görögország külső adóssága mintegy 400 milliárd euró. Hogy mekkora ez az összeg? A 2008 októberében kitört pénzügyi világválság kiváltó oka a Lehman
Brothers nevű amerikai befektetési bank összeomlása volt. Annak a banknak a mérlegfőösszege 160 milliárd euró volt, vagyis a jelenlegi görög adósság alig több, mint harmada. Ennek ellenére az egész világra kiterjedő láncreakciót produkált. Senki sem tudja megmondani, hová vezetne egy olyan láncreakció, amit Görögország 400 milliárdos bedőlése indítana el.
2010. 05. 14. (XIV/19)
