Mitől lett Flavius Josephus az ókori történetírás egyik legsikeresebb - hadd fogalmazzak így - celebje, ha a Krisztus utáni zsidó háborúról és egyáltalán a zsidók történetéről számtalan görög és zsidó szerző is hosszasan értekezett?
- Az egész intertestamentális kor, vagyis az utolsó ószövetségi írások és az első evangéliumi beszámolók közé eső közel négyszáz éves időszak története szinte teljes egészében Flavius műveire épül. Emellett könyvei az Újszövetség történeti megbízhatóságának elsődleges igazoló dokumentumai is, hiszen legalább öt, az újszövetségi iratokban is feljegyzett történetet megemlít. Ez a tény valószínűleg döntő szerepet játszott abban, hogy éppen az ő írásai maradtak fenn ebből a korból, míg a kortárs történetírók művei mind egy szálig elvesztek. A görög nyelvű Keleten és a latin nyelvű Nyugaton ugyanis több évszázadon keresztül a kereszténység hagyományozta át az ókori szerzők műveit, ami természetesen erőteljes rostálást jelentett. Mivel Josephus rímelt az evangéliumi beszámolókra, megfelelő forrásanyagul szolgált a kereszténység születésének hátteréhez. Tegyük azért hozzá, hogy tudomásunk szerint egyetlen kortársa sem írt egy olyan komoly, összefoglaló művet a zsidó történelemről, mint amit A zsidók története című munkájában olvasunk.
Szinte meseszerű, hogyan válhatott egy, a birodalom ellen Galileában lázadást vezető felkelő a császári udvar hivatásos történetírójává.
2011. 01. 07. (XV/1)
