Amikor megszülettél, már közrettegésnek örvendett a Száva név, vagy a te és a testvéreid későbbi ténykedésének köszönhetően vált azzá?
– Egy népes borsodi családból származom, Ózdról. Kétéves koromban költöztünk Budapestre a 18. kerületbe, kertes házba, ami akkor nagy szám volt. Óvodás koromban értek először olyan negatív élmények, amelyek aztán az egész későbbi életemre hatással voltak. Nem tudtam, mi az, hogy cigány, csak éreztem, hogy valami nagyon rosszat jelenthet, ami miatt szégyenkeznem kellene. Kialakult bennem egy rettegés és visszahúzódás, ami a későbbiekben agresszivitásba fordult, és mivel a korosztályomhoz képest erősebb testalkatú voltam, a megaláztatásokért verekedéssel vettem elégtételt. Amikor a peremkerületről beköltöztünk a belvárosba, azt reméltem, hogy észrevétlen tudok maradni a fekete hajammal és a barna bőrömmel, de a harmadik napon már bele is szaladtam egy cigányozásba. Oké, akkor megmutatom, hogy tényleg más vagyok, mint ti, és miután kiderítettem, ki a legerősebb srác az osztályban, kegyetlenül elvertem, és ráöblítettem a WC-tartályt a fejére.
A szüleiddel nem tudtad ezt megbeszélni? Nem magyarázták el, hogy beleszülettél egy létező problémába?