– Humanitárius feladata volt, hogy azokat a zsidókat, akik veszélyben vannak, de svéd kapcsolatokkal rendelkeznek, azokat segítse elsősorban Svédország megbízásából, de volt mögötte amerikai megbízás is. Az amerikai Háborús Menekültügyi Bizottság is akart információkat szerezni, ezért olyan embert kellett találniuk, akinek van helyismerete, tud kapcsolatokat építeni és megbízható. Wallenberg nem volt diplomata. Kereskedő és vállalkozó ember volt, ilyen családból is származott, értett a banki ügyekhez. Fontos volt, hogy már járt előtte többször Magyarországon, és voltak kapcsolatai. Megítélésem szerint, mivel mérnökember volt, rendszerben gondolkodott. Különböző vonalakon – ez lehetett polgári, egyházi, kormányzati, lehetett katonai, legális, vagy illegális – igyekezett kapcsolatokat kiépíteni, hogy információhoz jusson. Ez jól látszik a fölfogásából, levelezéséből, és abból az ismeretségi körből is, akik a könyvben szerepelnek. Amikor ideérkezett 1944. július 9-én, éppen aznap jelentették a németek, hogy a négyszázharminchét ezer vidéki zsidót elszállították. Lényegében csak Budapesten maradtak zsidók.
Körülbelül mennyien maradtak még Budapesten?
– Kétszázezer körül, és voltak még – főként vidéken – itt-ott munkaszolgálatos századok.
2014. 04. 25. (XVIII/17)
