hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Családi ezüst
Beszélgetés Visy Zsolt régészprofesszorral a Seuso-kincsek korának Pannóniájáról

Szobota Zoltán / Háttér
Hetilap logó 2014. 04. 11. (XVIII/15)
2014. 04. 18.
Március végén került ismét hazánkba a felbecsülhetetlen értékű, ókori római eredetű Seuso-kincs tizennégy darabjának fele, melyet a 15 millió eurós vételárról döntő miniszterelnök „Magyarország családi ezüstjének” nevezett. A nagyméretű, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüst dísztárgyegyüttes több mint másfél ezer évvel ezelőtt élt tulajdonosáról, egy magas rangú római tisztségviselőről kapta a nevét, aki a mai Polgárdi területén élt, és ő vagy örökösei vélhetően valamelyik katonai betörés alkalmával rejtették el az edényeket a 4-5. század fordulóján. A kincs 1990-ben bukkant fel a New York-i Sotheby’s aukciós ház árverésén, ám arra először Libanon, majd Magyarország és Jugoszlávia is kereseteket nyújtott be. Hazánk az elmúlt 25 évben többször is próbálta visszaszerezni az ezüstkincseket, a megállapodások többek között a műtárgyak magas ára miatt hiúsultak meg.

A leletegyüttessel kapcsolatos híradások általában nem szólnak a műkincs keletkezésének körülményeiről, a történelmi kontextusról. Miről árulkodnak ezek a mesés ezüsttárgyak? Hova, milyen emberek közé repítenek minket az időben?

– A késő római Pannóniában járunk, egy igen gazdag ember házában, aki valahol a Balaton környékén lakott. A tehetős emberek sokszor vidéki nagy villagazdaságok fényesen berendezett épületeiben éltek, melyek közül szerencsénkre többet is ismerünk, bár teljes egészében még egy sincs föltárva ebben a provinciában. Ezek a villák tulajdonképpen farmok voltak, a hozzájuk tartozó, akár több száz méter kiterjedésű épület-komplexummal. A központi épület úgynevezett peristyliumos szerkezetű, ami egy oszlopos tornáccal körbevett nyitott belső udvart jelent, és e körül helyezkednek el a díszes vagy kevésbé díszes helyiségek: lakószobák, konyha, fürdő, gazdasági egységek, raktárak, istállók. Többről tudjuk, hogy a 4. században átépítették, kibővítették, valószínűleg éppen az olyan gazdagok, mint amilyen Seuso is lehetett, hogy alkalmassá tegyék a jelentős vendégforgalom számára. Egy ilyen korábbi villa központi helyiségének a mozaikja ismeretes a Balatonfelvidéki Nemesvámosról, amely évtizedeken át a Nemzeti Múzeum kupolacsarnokában volt, most pedig lent pihen a kőtárban. De magát az épületegyüttes szerkezetét is kitűnően be lehet azonosítani azokról a légi fotókról, amelyeket egy ifjú kollégám készített a Mecsek térségében és másutt. 

Mit tudhatunk a Pannóniában uralkodó közállapotokról?

Kapcsolódó anyagok

Hetek
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek
  • Kapcsolat
  • Médiaajánlat
  • Adatvédelem
  • Partnereink
  • ÁSZF
    • Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.
    Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
    Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!