Farkas Balázs: – Úgy kerültünk a filmbe, hogy részt vettünk egy castingon Szász János filmjéhez, A nagy füzethez, ahova kifejezetten ikerpárokat kerestek. Elmentünk a castingra, és majdnem bekerültünk a filmbe. A másodikok lettünk, a Gyémánt-ikreket választották be a filmbe, és mi csak akkor szerepeltünk volna, ha nekik nem ment volna a forgatás. Ők egy évvel idősebbek voltak, mint mi, jobban bírták a forgatást. Egy-két évre rá felhívtak, hogy a Saul fiához keresnének gyerekszereplőt, nincs-e kedvünk elmenni castingra. Kétszer-háromszor voltunk Pesten, beszélgettünk a rendezővel és az operatőrrel. Aztán felhívták az anyukánkat, hogy el kéne dönteni, melyik srác legyen a filmben. Ő annyit mondott, hogy ezt nem tudják így eldönteni, ez egy nagyon nagy lehetőség mindkettőnek, akkor már legyenek benne mind a ketten. És akkor így lett az, hogy ketten, ikrekként kaptunk meg egy szerepet.
Milyen volt a forgatás?
F. B.: – Szállodában laktunk, körülbelül tíz napot voltunk emiatt Budapesten. De ezek az alkalmak elszórva voltak, nem egy tömbben. Volt, hogy egy napot, volt, hogy kettőt forgattunk, volt, hogy kérték, hogy maradjunk még egy napot, és akkor utána hazavittek Tiszafüredre. Kora reggel mindkettőnket kisminkeltek ugyanolyanra. Aztán megbeszéltük, ki szeretne kezdeni aznap, vagy veszekedtünk egy kicsit, hogy ki fejezte be az előző nap. Olykor a jól bevált kő-papír-olló módszerrel döntöttünk. Amíg az egyik forgatott, a másik pihent, nézelődött, körbejárt vagy figyelte, hogy a másik mit alakít.
2016. 03. 04. (XX/09)
