A történelemben voltak hosszú időszakok, amikor keresztények és muzulmánok viszonylagos békességben tudtak egymás mellett élni a Közel-Keleten. Mi az oka annak, hogy az elmúlt időszakban ekkora teret nyert a fundamentalizmus és a terrorizmus?
– Így igaz, 1400 éve együtt élünk a Közel-Keleten a muzulmán lakossággal. Voltak nagyon nehéz időszakok, például a mamelukok, vagy az oszmán hódítás időszaka, de a nehézségek ellenére sikerült közös társadalmat felépíteni: átadtunk az értékeinkből, és mi is átvettünk az övékéből.
Számításba kell venni, hogy ma a Közel-Keleten csaknem mindenütt teokratikus állam van, ahol a Korán van a középpontban és vallási vezetés érvényesül állami szinten és a jog területén is. Természetesen ezért a keresztényeknek tudomásul kell venniük a korlátaikat, határaikat. Megtanultunk békében együttműködni a hatalommal, tudunk egymás mellett élni. Ezeknek az országoknak a többségében a hatalom nagyon kemény kézzel irányít, ilyen módon kordában tartották a fundamentalista mozgalmakat, sikerült ezeket lenyomni, elfojtani, megállítani. De akkor jött a háború – lehet arról vitatkozni, hogy ennek mi volt a kiváltó oka, de most nem mennék bele ezekbe a részletekbe. Mindenesetre ez a háború lerombolta mindazt, amit sikerült elérnünk 1400 év együttélés során. És mi ennek az eredménye? Azt látjuk, hogy a nemzetközi szervezetek támogatják a fundamentalista terroristaszervezeteket. Támogatják őket anyagilag, fegyvereket küldenek a számukra, és támogatják a politikai jelenlétüket, szerepvállalásukat. Ezek pedig mindent felborítanak, szétdarabolnak, és elűzik az embereket a lakhelyükről. Ennek az eredményeként egyre jobban elszaporodnak és felbátorodnak a terrorista-, fundamentalista szervezetek és mozgalmak, amelyek tulajdonképpen elpusztítják az iszlám mérsékelt ágazatait is.