hetilap

Az, hogy eltérő bőrszínűek kötnek barátságot, még önmagában nem lenne figyelemre méltó, viszont ez a kapcsolat az 1936-os berlini olimpián jött létre. Akkor, amikor Németország már jócskán át volt itatva a náci ideológia mérgével, és ez idő tájt az Egyesült Államok mindennapjaira is durván rányomta bélyegét a szegregáció. Hogy hogyan alakulhatott ki generációkon átívelő barátság egy „árja német” és egy színes bőrű sportoló között az olimpiai stadion kellős közepén, miközben a nézőtér és a kamerák árgus szemekkel követték minden mozdulatukat? Ennek jártunk utána cikksorozatunk első részében.

Rekordteljesítmény és szegregáció

Jesse Owens 1913. szeptember 12-én született az alabamai Oakville-ben. Már egészen fiatalon megmutatkozott a benne rejlő tehetség; ennek köszönhette, hogy a mélyszegénységből kiutat talált. A korabeli viszonyokat tekintve nem állt volna előtte túl fényes jövő egy tízgyermekes szegény fekete család legfiatalabb tagjaként; a futásnak köszönhetően azonban olyan ajtók nyíltak meg előtte, melyre kevés sorstársának adatott lehetőség. Egészen kicsi volt, amikor már kitűnt a tömegből: a játszótéren egyszerűen nem lehetett leállítani a futkározásban, és mindenkinél gyorsabb volt. A gimnáziumi évek alatt már államilag elismert futóként 100 és 200 yardos futásokon területi és állami rekordokat döntött egymás után.

Eredményeinek köszönhetően az Ohio State Egyetemre nyert felvételt, ahol az atlétikaedző szinte azonnal felfigyelt rá. A normál életben mindenki a bőrszíne alapján viszonyult hozzá, azonban amikor rajtvonalhoz állt és futni kezdett, kevesebb mint tíz másodperc alatt az emberek figyelmét a bőrszínéről az eredményeire tudta irányítani.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek