Az önvezető autók megjelenése elkerülhetetlenné teszi, hogy az etikai döntéseink meghozatalát gépekre bízzuk. Érthető tehát, ha a vállalatvezetők úgy érzik, hogy mielőtt engedélyeznék autóink számára ezeket a lépéseket, globális diskurzusra van szükség, hogy kiderítsük, létezik-e általános etikai kódex, és ha igen, milyen irányelveket foglaljon magába.
Negyven kilométer per órával haladunk a városban. Négyen ülünk a barátainkkal az autóban. Az úton áthalad előttünk négy idős hölgy huszonéves ápolójukkal. Váratlanul útakadály jelenik meg, így döntenünk kell: az utasaink életét mentjük meg, vagy a nyugdíjas csoportot az ápolóval?
Ez a helyzet egy nagyon komoly morális dilemmát vet fel, amit az önvezető autók megjelenésével meg kell válaszolnunk. Felmerül tehát a kérdés: vajon ki döntheti el, hogy kik maradjanak életben? Szükségessé vált egy globális etikai kódex megalkotása: meg kell állapodnunk azokról az alapelvekről, amelyeket alkalmazni kell, amikor egy elkerülhetetlen és életveszélyes helyzet áll elő. A cégvezetők és a politikusok is úgy gondolták, hogy ezekre a kérdésekre konszenzusos döntésnek kell születnie, hogy ne egy etikusokból és programozókból álló kis csoport társadalomra erőltetett akarata valósuljon meg. Ezért felkérték az MIT (Massachusetts Institute of Technology) tudósait, hogy segítsenek megoldani ezt az aktuálissá váló problémát.
2020.02.14. (XXIV/07)
