Korunk emberének egyik legnagyobb kihívása a megfelelő pihenés, a regeneráció biztosítása a szervezete számára. Egyes – a termelő munkát prioritásként kezelő – kultúrákban már az erre való igény felvetése is szégyennek számít. Szerencsére a modern orvostudomány nagy hangsúlyt fektet a jó minőségű és elegendő mennyiségű alvás, pihenés kiemelt fontosságára az ember hosszú távú testi és mentális egészsége érdekében. A média az elmúlt években különösen sokat foglalkozott a leggyakoribb alvászavar, az inszomnia jelenségével, legfőképpen azért, mert az érintettek száma sajnálatos módon egyre csak nő. A megfelelő minőségű alvás pedig nélkülözhetetlen nemcsak a hétköznapi teljesítményünkhöz – a koncentrációra való képesség vagy a memória területén például elengedhetetlenül szükséges –, hanem az immunrendszerünk megfelelő működéséhez, az új ismeretek elraktározásásához vagy az érzelmek megfelelő kezeléséhez is.
A WHO a depresszió leggyakoribb tüneteként jelölte meg az alvászavart.
Egyensúly és fontossági sorrend
És bár dicséretes, hogy egyre több felületen találkozunk a probléma felvetésével, a rohanó mindennapok során ember legyen a talpán, aki kellő figyelmet tud fordítani testi és lelki regenerációjára, hiszen szinte napi 100 óra is kevés lenne a megannyi programlehetőségre, konferenciára, tréningre, feladatra, tennivalóra, stb., amennyi előttünk tornyosul. Annak ellenére, hogy ezek valamilyen szinten gyakran a fejlődésünket szolgálják, mégis érdemes megtalálni az egyensúlyt és a fontossági sorrendet az otthon töltött pihenés, az aktív kikapcsolódás, a munka és a kulturális programok között, így sokkal könnyebben elkerülhető az az út, ami végül is az alvászavarhoz vezet.
2020.02.21. (XXIV/08)
