A foglalkozási ártalmakból fakadó fájdalmak és betegségek élvonalában szerepel az ülő munkát végzőké. Bár az Eurobarometer 2018-as adatai alapján az otthon vagy szabadban mozgással töltött időn az elmúlt években javítottunk, még van hová fejlődnünk.
Az ülő életmód káros hatása bizonyított, ahogy a mozgás preventív, jótékony szerepe is. Ha huzamosabb időt töltünk egy testhelyzetben, a lágyrészeink alkalmazkodnak, ami az izomegyensúly megbomlásához, ízületek helyzetének megváltozásához, tartóssá válva komolyabb mozgásszervi problémákhoz vezet, az inaktív életmód pedig növeli a szív- és érrendszeri, valamint egyéb belgyógyászati betegségek kialakulásának esélyét. Így a témának már nem jelentéktelen gazdasági vonzata is van: amennyiben odafigyelünk a megelőzésre – sőt néhány eszközt is beszerzünk a megfelelő környezet kialakításáért – lényegesen kedvezőbben jövünk ki anyagilag, mintha a már kialakult problémák kezelése miatti jövedelemkiesést és kiadásokat számoljuk. Sokszor halljuk, hogy az ember nem teheti meg, hogy munkaidőben, az irodában tornázzon, mások előtt meg pláne nem! Ugyanakkor van néhány életmódbeli szokás, aminek a megváltoztatásával már sokat tehetünk az egészségünkért.
A szakértők a felnőtt korosztály számára heti 150 perc közepes (vagy 75 perc magas) intenzitású edzést ajánlanak, előbbi mérsékelt erőfeszítést igényel, észrevehetően megemelkedik a pulzus, de még nem okoz gondot a beszélgetés; míg utóbbi nagyobb erőbefektetéssel és jelentősen emelkedett pulzus- és légzésszámmal jár. Az, hogy pontosan milyen mozgások tartoznak a két csoportba, függ az edzettségi állapotunktól is. Hogy néhány példát említsünk: közepes intenzitású általában a tempós gyaloglás, kerékpározás, tánc, az otthoni feladatok közül a házimunkák, kertészkedés. Magas intenzitásúnak számít a futás, az emelkedőn gyaloglás, aerobik, csapatsportok (foci, kosár- és röplabda stb.) valamint a nagyobb megterheléssel, például lapátolással vagy több, mint 20 kg emelésével járó munkák. Ezek mellett érdemes beépíteni a mozgásprogramunkba heti két alkalommal a nagyobb izomcsoportok; a testtartásért felelős, úgynevezett „törzsizomfűző” erősítését is.
2020.03.20. (XXIV/12)
