A HÉTEN TÖRTÉNT

Megmenekült az elnök

Merényletet követtek el csütörtökön a csecsen elnök, Aszlan Maszhadov ellen. Az
elnök páncélozott járművét távirányítású autóbombával robbantották fel. A
felcsapó lángokban az elnök testőrsége és az utcán közlekedő autók súlyosan
megsérültek, Maszhadovnak azonban sikerült épségben kimenekülnie az égő autóból.
A merényletet valószínűleg a szélsőséges iszlám vahabiták követték el. A
feszültség azután éleződött ki Csecsenföldön a kormány és a vahabiták között,
miután Maszhadov "hadjáratot" indított az iszlám fundamentalista csoport ellen. A
vahabiták a saria, vagyis az iszlám törvénye alapján működő állam
létrehozásáért harcolnak. Soraik között számos gerillaharcos van, akik még az
1994–96-os orosz–csecsen háború idején érkeztek különböző iszlám
országokból. A merénylet feltehetően annak a múlt heti akciónak a megtorlása, amely
során Maszhadov kormányerői szétverték a vahabiták két csoportját. Maszhadovot
egyébként tavaly választották meg Csecsenföld elnökévé, ám eddig nem sikerült
visszaszorítania az országban burjánzó bűnözést és a gyakori emberrablásokat. (AP)

Parlament vagy börtön

Hétfőn Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front elnöke bejelentette, hogy
megkezdik az 1999-es európai választások előkészületeit. A pártvezér
valószínűleg nem indulhat a választásokon, mivel idén áprilisban két évre
megvonták tőle a választhatóság jogát, valamint háromhavi felfüggesztett
börtönbüntetésre ítélték. Mint emlékezetes, Le Pen az 1997-es választási
kampányban rátámadt a később megválasztott Anette Peulvast-Bergeal szocialista
képviselőjelöltre. A szélsőjobboldali párt vezetője fellebbezett ugyan a
bírósági végzés ellen, a döntés azonban csak szeptember végére várható.
Amennyiben Le Pen a választásokon nem indulhat, a front jelöltje felesége, Jany lesz.
Jelölését a családi szál erősítése miatt párton belül bírálták, s egy másik
jelölt, Bruno Megret neve is felvetődött. Le Pen szerint – miközben őt elítélik
– Franciaország nemcsak hogy képtelen betartatni saját emigrációs törvényeit,
hanem ráadásul törvényesíti is az illegális bevándorlásokat. "Franciaország
olyan országgá vált, ahol a törvényt megcsúfolják, és teljesen nyitva áll a
bevándorlók inváziója előtt"– állította Le Pen. (Le Monde)

Vizsgálat Jelcin ellen

Július 27-ére tűzte ki az első nyilvános meghallgatás időpontját az orosz
alsóház bizottsága, amely a Borisz Jelcin elnök vád alá helyezését és
posztjáról történő elmozdítását célzó indítványt vizsgálja. A testület
hétfőn tartott ülésén az öt vádpontból az elsőt vette szemügyre. Ennek alapján
hazaárulással vádolják az orosz államfőt, amiért 1991-ben részt vett a
Szovjetunió széteséséhez vezető belovezsszki megállapodás kidolgozásában és
aláírásában. A vádló szerepében Anatolij Lukjanov és Viktor Iljuhin kommunista
párti képviselők szorgalmazták, hogy végezzenek felmérést a Szovjetunió
szétbomlása következtében menekültté vált emberek számáról. Számításaik
szerint mintegy 10-12 millió ember válhatott menekültté, amit a belovezsszki
megállapodás súlyos következményének tekintenek. A liberális Jabloko frakció
hangsúlyozta, hogy a bizottságnak nem feladata a politikai értékelés. Mindössze azt
kell kiderítenie, hogy kitervelten írta-e alá Jelcin a megállapodást, és tudatában
volt-e a várható súlyos következményeknek. (Hetek)