Az északír rendfenntartó karhatalomhoz egymás után érkeztek a bejelentések a
lángokban álló katolikus templomokról. Támadás érte egyebek mellett Belfast egyik
legnagyobb, több mint kétszáz éves katolikus templomát, s a tartomány szinte minden
térségében felgyújtottak egy-egy templomot, ami a rendőrség szerint alaposan
megszervezett és öszszehangolt akcióra vall. Az épületek közül volt olyan, amelyik
teljesen megsemmisült a lángokban, de a többiben is súlyos károk keletkeztek. A
nyomozók több helyszínen is gyúlékony anyaggal teli fémdobozokat találtak.
A sorozatos gyújtogatás éppen az újonnan megválasztott, katolikus és protestáns
képviselőket egy fedél alá ültető északír törvényhozási-önkormányzati
testület első, történelmi ülése után, s három nappal a protestáns Orániai Rend
hétvégi felvonulása előtt történt. Rendőrségi források a bűncselekményt
egyértelműen ez utóbbival hozzák összefüggésbe, s bosszúállásnak tartják
azért, mert a brit kormány mellett működő, a protestáns felvonulásokat szabályozó
bizottság eltiltotta a menet résztvevőit attól, hogy katolikus lakónegyedeken is
áthaladjanak.
Az Orániai Rend, a protestáns közösség legnagyobb, pártkötődés nélküli
szerveződése minden nyáron felvonulások ezreit tartja a tartományban, az ír
katolikusok leigázásának történelmi eseményeire emlékezve. Ezek a menetek
rendszeresen komoly robbanásveszélyt teremtenek a két vallási közösség között, s
közülük is a legveszélyesebb a portadowni demonstráció, amely jelentős részben
katolikusok lakta negyedeken halad át. A brit kormánybizottság a korábbi évek véres
utcai harcainak elkerülése végett ezúttal kitiltotta a protestáns menetet a katolikus
városrészekből, az orániaiak azonban máris közölték, hogy figyelmen kívül
hagyják a tilalmat.
1998. 07. 04. (II/27)
