Gerillák kezében Koszovó egyharmada

Egy fegyveres szerb rendőr. Tartják az állásaikat Fotó: MTI

Európai diplomaták hibának nevezték a két amerikai különmegbízott, Richard
Holbrooke és Robert Gelbard nemrég történt megbeszéléseit a Koszovói
Felszabadítási Hadsereg (UCK) vezetőivel. Erről egy magát megnevezni nem kívánó
uniós tisztviselő nyilatkozott Luxemburgban a közösség külügyminiszteri
találkozóját követően az AFP hírügynökségnek. Kijelentése újabb jele volt
annak, hogy az Egyesült Államok, illetve az USA európai szövetségesei között
véleménykülönbségek alakultak ki az UCK lehetséges szerepét illetően.

A luxemburgi találkozón az EU kilátásba helyezte kapcsolatainak szorosabbra fűzését
Horvátországgal, miután a zágrábi törvényhozás múlt héten jóváhagyta a
menekültek visszatérését szolgáló átfogó tervet. Koszovóval kapcsolatban azonban
a külügyminiszterek nem mentek messzebb az eddigi bírálatoknál. Elítélték
Belgrádot, amiért nem tett ígéretet az EU összes feltételeinek teljesítésére,
sőt még azok teljesítésével is adós, amelyeket Slobodan Milosevic jugoszláv elnök
személyesen vállalt Borisz Jelcin orosz kormányfővel találkozva.

Wolfgang Schlüssel osztrák külügyminiszter az EU következő soros elnökségének
képviseletében azt ígérte, hogy az Unió Koszovó ügyében gyorsabban, hatékonyabban
és egységesebben fog cselekedni, mint annak idején a boszniai válságban. Schlüssel
állást foglalt a diplomáciai erőfeszítések folytatása mellett, és hangsúlyozta a
gazdasági szankciók Belgrádra gyakorolt hatását. A szankciók miatt havonta kieső 50
millió dollár súlyos gondot jelent a jugoszláv vezetésnek – vélte az osztrák
külügyminiszter.

Klaus Kinkel német külügyminiszter elismerte, hogy az UCK egyre nagyobb befolyással
bír a térségben, immár a tartomány területének csaknem 30 százalékát ellenőrzi,
azonban mégsem fogadja el azt mint tárgyalópartnert. "Mindazokkal tárgyalnunk kell,
akiknek van bizonyos befolyásuk arra, hogy megszűnjenek az erőszakos akciók, ám a mi
tárgyalópartnerünk Ibrahim Rugova, s nem fogjuk őt mellőzni az UCK kedvéért" –
nyilatkozta Kinkel a koszovói albánok választott vezetőjére utalva.

A német külügyminiszter szerint a katonai beavatkozás mindaddig nem lehetséges, amíg
nem merítették ki a politikai rendezés összes lehetőségét. "Erre a napokban
biztos nem kerülhet sor – vélte Kinkel – legfeljebb hetek vagy hónapok
múltával." Szavai szerint a Nyugat nem keltheti azt a benyomást a koszovói
albánokban, hogy a NATO beavatkozása akár holnap megtörténhet.