Csiang Cö-min kínai elnök és Jasszer Arafat palesztin vezető. Megegyeztek Fotó:
MTI
Izraelben Ariel Saron, a jobboldal egyik vezetője viszont arra figyelmeztetett: az
izraeli kormány megbukna abban az esetben, ha a hadsereg Ciszjordánia további 13,1
százalékáról kivonná egységeit, ahogyan azt Washington szorgalmazza. Az izraeli
közszolgálati rádió szerint a keményvonalas politikus a biztonsági kabinet ülésén
kijelentette, hogy a csapatkivonás a kormánytöbbség egy részének az ellenállásába
ütközne, és bizalmi szavazásba torkollna. Saron újra azt javasolta, hogy 9
százalékban maximálják az átadandó területek arányát, nehogy "Izrael
biztonsága veszélybe kerüljön".
A biztonsági kabinet, amelyben Saron mellett Jichák Mordehai védelmi és Nátán
Saranszki kereskedelmi és ipari miniszter foglal helyet, ismét elnapolta a döntést az
amerikai tervről. Mindenesetre megbízta Mordehait, hogy találkozzon Jasszer Arafat
palesztin elnökkel és Mahmud Abbasszal, a PFSZ "második emberével".
Az egyik izraeli tévécsatorna szerint Mordehai a megbeszélések során vitába
keveredett Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel. A védelmi miniszter ugyanis úgy
vélte, hogy tárgyalási fölhatalmazása valamennyi függő kérdésre kiterjed, és
döntéseket is hozhat a megbeszélések folyamán. Netanjahu szerint azonban Mordehainak
az izraeli pozíciók kifejtésére kell szorítkoznia, és nem hozhat önálló
döntéseket.
Miközben az izraeli és a palesztin álláspont az emúlt 16 hónapban nem közeledett
egymáshoz, az ENSZ 18 független szakértőből álló emberi jogi bizottsága
vizsgálatot kezdett az izraeli emberi jogi helyzetről. "Az arab lakosság megszenvedi
az arab államokkal fennálló konfliktus következményeit" – ismerte el az izraeli
küldöttség szerdán az ENSZ-testület előtt Genfben, hozzátéve: ez azzal jár, hogy
az ország területén élő arabok az oktatásban, lakáshoz jutásban és a
munkaerőpiacon jelentős hátrányban vannak.
A BT elítéli Jeruzsálem bővítését
1998. 07. 18. (II/29)
