hetilap

A koszovói válság rendezésében a nyugati közvetítők egyik legnagyobb problémája a politikai, illetve katonai felügyelet látható hiánya a tartomány közel egyharmadát ellenőrzése alatt tartó Koszovói Felszabadítási Hadseregben (KLA). Hasonló aggodalmat kelt a KLA mind nyilvánvalóbb nosztalgiája a diktatorikus hatalmi jelképek iránt. A KLA ma már 30 ezer fős katonai erőt képvisel, de sokkal szélesebb, mintegy 350 ezerre becsült támogatói réteg áll mögötte. A szervezet 1993-ban állt fel, azonban csak múlt év novemberében szerepelt először nyilvánosan egy szerbek által megölt tanár temetésén a lausabeli Drenica faluban. A közel kétezer ember előtt három egyenruhás, fekete sapkás férfi kétfej? sassal a karján felolvasta a KLA programját, melyben felhívta az albán embereket, hogy harcoljanak, amíg Koszovó szabad nem lesz. Miután ez év márciusában több véres összecsapás történt a szerbek és a KLA támogatói között, a gerillahadsereg nagy befolyásra tett szert. Ezzel párhuzamosan Koszovónak az Ibrahim Rugova és a Koszovói Demokratikus Liga (LDK) által irányított korábbi vezetése fokozatosan veszíteni kezdett népszerűségéből. Nem akad azonban egyetlen olyan személy sem, akit a KLA vezetőjének lehetne tekinteni. Ehelyett úgy tűnik, hogy a KLA-nak talán öt helyi vezetősége alakult ki Koszovón belül, amelyek kapcsolatban állnak egymással, és úgy-ahogy összehangolják az akcióikat. Egységes felsőbb vezetés azonban nincsen. A KLA ma Koszovónak mintegy egyharmadát felügyeli (ahol az 1,8 millió albán 90 százaléka él), és bár az általuk felügyelt részek kormányzatát nagyrészt az LDK korábbi helyi vezetői látják el, ezek mostanra csatlakoztak a gerillákhoz. Néhányuk gyalogos katona és parancsnok lett, és vannak, akik a polgári ügyekkel foglalkoznak a "felszabadított területen". Legjelentősebb eredményük olyan fontos utak kiépítése volt, amelyek segítségével a KLA harcosai ki tudják kerülni a szerb rendőrség és a jugoszláv hadsereg ellenőrzési pontjait. A tárgyalóképes vezető nyilvánvaló hiányán kívül a KLA más aggasztó jellemzőket is mutat. Úgy tűnik, a szervezet a fasiszta Olaszország hagyományaiból (amely az 1930-as években gyarmatosította Albániát) és az albán Enver Hodzsa sztálinista vezetéséből merít ihletet. Bár a KLA csapatai különféle egyenruhákat viselnek, a rendőrség tagjait egyre gyakrabban látni Mussolini feketeingeseit idéző öltözetben. A KLA által átvett karlendítéses üdvözlés pedig évtizedeken át kötelező volt Hodzsa kommunista Albániájában. A KLA első számú erofőrrása, a helyi támogatáson kívül, az emigráns albánoktól kapott segítség. Vagy hatmillió albán él diaszpórában világszerte. A koszovóiakon kívül 433 ezer körül van azok száma, akik a szomszédos Macedóniában élnek (ez az ottani lakosságnak mintegy egynegyede), míg körülbelül 600 ezer az albán származásúak száma Európában és Észak-Amerikában. Ez utóbbiak közül váltak sokan a KLA legfőbb anyagi és politikai támogatóivá. (SZIA)