Dubcek 1992. szeptember 1-jén szenvedett autóbalesetet, majd két hónappal később,
több komoly műtét után, november 7-én belehalt sérüléseibe. Azóta – főleg a
sajtóban – gyakran felvetik, hogy Dubcek halála nem volt véletlen. A szlovák
parlament ellenzéki pártjai már többször szorgalmazták a baleset hátterének és
lehetséges indokainak feltárását, ám eddig erre még nem került sor. Elképzelhető,
hogy a napokban piacra kerülő könyv a baleset sok ismeretlen részletét tartalmazza.
Megfigyelők szerint azonban Dubcek felett 1992-re már eljárt az idő, és elvesztette
politikai súlyát, így kérdéses, hogy valóban politikai gyilkosságról lehet-e szó.
Dubcek a csehszlovák kommunista párt főtitkáraként a fennálló rendszert
liberalizáló prágai tavasz élére állt. Irányítása alatt, 1968–69-ben a
megújuló párt az "emberarcú szocializmus" megvalósítására törekedett, ám a
szovjet katonai beavatkozás1968 augusztusában véget vetett a mozgalomnak. A husaki
konszolidáció elszigetelte Dubceket a politikától. 1970 elején törökországi
nagykövetnek nevezték ki, majd ugyanazon év júniusában végleg kizárták a
pártból. A csehszlovák demokratizálási mozgalmak az 1989-es események nyomán
rehabilitálták, és 1989. december 28-án a szövetségi parlament elnökévé
választották.