"Nem fogadunk el semmiféle megegyezést az Sz–300-as rakéták ciprusi
telepítésével kapcsolatban és ismételten hangsúlyozzuk, hogy hadrendbe állításuk
igen súlyos következményekhez vezethet" – jelentette ki a török
külügyminisztérium szóvivője, Sermet Atancanli. Ankarában nagy felháborodást
váltott ki, hogy a ciprusi kormány Oroszországból vásárolt rakétákat kíván
telepíteni a sziget déli, görögök lakta részére. Borisz Jelcin orosz és Gláfkosz
Kleridesz ciprusi elnök az elmúlt héten megerősítette, hogy a tavaly létrejött
fegyverüzletnek megfelelően Moszkva augusztusban megkezdi az Sz–300-as légvédelmi
rakétarendszer leszállítását.
Törökország ezzel szemben katonai válaszlépéssel és jelenlétének
megerősítésével fenyegetőzik a kettéosztott szigeten. Az ankarai kormány azt
állítja, hogy az amerikai Patriot rakétákhoz hasonló tulajdonságú orosz fegyverek
támadó célra is átalakíthatók, veszélyeztetve ezzel Törökország déli
tartományait.
Időközben Theodorosz Pangalosz görög külügyminiszter amerikai útja során
javaslatot tett arra, hogy hozzanak létre légiaktivitás-mentes övezetet a szigeten.
Török szakértők véleménye: a görög javaslat nem őszinte, mivel azzal a titkos
szándékkal született, hogy megszüntesse a Ciprus feletti török légi ellenőrzést.
Mesut Yilmaz török miniszterelnök egy televíziós interjújában kijelentette:
"Törökország nem tesz engedményeket. A mi álláspontunk tiszta: ha a görög
ciprióták úgy akarják, telepíthetik rakétáikat. Nem fogunk megsértődni, azonban a
feszültség növekedni fog. A görögök egy háború rizikóját vállalják fel
döntésükkel és ez esztelenség lenne az ország számára." A török kormányfő a
nyomaték kedvéért a sziget negyedszázaddal ezelőtti lerohanására utalva
hozzátette: "Ha már elfelejtették volna mi is történt 1974-ben, mi készek vagyunk
megismételni azt."
1998. 07. 18. (II/29)
