Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökre azonnali találkozót hívott össze, miután
hírét vette a koszovói albán lakosság körében elkövetett újabb tömegmészárlásnak.
A gyilkosságok helyszíne a Pristinától nyugatra fekvő Golubovac falu volt, ahol múlt
szombaton civil személyeket öltek meg a szerbek. Az eset minden valószínűség szerint
megnöveli a Szlobodan Milosevics szerb vezetőre nehezedő nyomást, hogy csapatait
visszafogja az erőszaktól.
A két, egymástól függetlenül végrehajtott mészárlásnak összesen mintegy
harmincegy ember esett áldozatul. Az Egyesült Államok szerdán bejelentette, hogy előkészíti
katonai erőit egy esetleges szerbiai beavatkozásra, ide értve a légitámadásra
alkalmas eszközöket is. Nagy-Britannia, Ausztria és Olaszország elítélte az esetet,
és azonnali vizsgálatot követelt.
Golubovacban a hétvégén tizenhat nő, gyermek és civil lakos esett áldozatul a
brutalitásnak. A másik esetben tizenhárom, 18 és 50 év közötti férfit lőttek
agyon a szerbek, miután megkínozták őket. A holttesteket eltemették, de a gyilkosságok
helyszínén megmaradt vérfoltok alátámasztják a híreket. Szemtanúk szerint egy
harminc fős, zöld és kék egyenruhát viselő szerb egység szállta meg a területet,
akik összeterelték a férfiakat. Aki menekülni próbált, azt lelőtték. Egy másik
esetben egy nő mesélte el, hogy férjét az erdőben halálra égették a szerbek, akik
a támadások ellen az erdőkbe húzódott, védtelen civil lakosságot tizedelik. A mészárlások
a belgrádi hatalom elleni, albán etnikai felkelés utóbbi hét hónapjának legvéresebb
atrocitásai voltak.
Szerb források tagadják a szerb rendőrség felelősségét, azt állítva, hogy a szerb
biztonsági erők maguk is a nemzetközi médiából értesültek az eseményekről.
Sadako Ogata, az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerdán politikai megoldást sürgetett a
válság megoldására. "Meg kell fékezni az erőszak alkalmazását Koszovóban" –
mondta Ogata Genfben. – "Ami itt folyik, az mindennapos, széles körben elterjedt
terrorizmus."
Az orosz Duma elnöke, Gennagyij Szeleznyov szerdán este arra hívta fel a figyelmet,
hogy egy légitámadás biztosan nem maradna megtorlatlanul a jugoszláv hadsereg részéről.
Szeleznyov figyelmeztetett, hogy egy Jugoszlávia elleni NATO-támadás kiprovokálná a
NATO és Oroszország közötti megállapodás megszegését. Oroszország és a NATO között
hamarosan esedékessé válik a hagyományos fegyverekről 1990-ben megszületett egyezmény
megújítása. Az egyezményt annak idején a NATO 16 tagja és a Varsói Szerződés 14
tagja írta alá.
1998. 10. 03. (II/40)
