hetilap

José Miguel Insulza chilei külügyminiszter, aki maga is száműzetésben élt a
Pinochet-éra alatt, az elmúlt napokban intenzív megbeszéléseket folytatott Londonban
és Madridban. Insulza ezáltal próbált nyomást gyakorolni a két érintett ország
kormányára: engedjék hazatérni a kórházi őrizet alatt tartott tábornokot, hiszen a
fejlemények nagymértékben befolyásolhatják a törékeny chilei demokrácia jövőjét.

Ha Pinochet kénytelen Spanyolországba repülni, hazája több nehéz kérdéssel is
szembesülni fog. Az egyik problémát a hadsereg jelenti, amelynek vezetője ugyan elkötelezte
magát a polgári kormányzás mellett, egyes tisztek azonban tarthatnak némi "erődemonstrációt"
a soraikban nagy tekintélynek örvendő tábornok mellett. A Pinochet körüli vihar
megosztást hozott a chilei balközép kormányba is, s ez kapóra jöhet az ellenzéknek,
hiszen Chile konzervatív politikusai soha nem lelkesedtek túlzottan a pluralista demokráciáért,
bár az utóbbi időben már kezdtek alkalmazkodni a kibontakozófélben lévő új
rendhez. Sokan szkeptikusok azzal kapcsolatban, hogy a tábornokot hazájában állítsák
az igazságszolgáltatás elé. Ahhoz, hogy Pinochetet vád alá helyezhessék, a
jelenlegi alkotmány módosítására lenne szükség, hiszen az mentességet biztosít a
tábornok – és immár örökös szenátor – számára.

Miközben a kórházból "kiebrudalt" tábornokot egy Londontól délnyugatra fekvő
magánbirtokra szállították, hogy ott várja meg Straw döntését, a Fehér Ház szóvivője
meglepő bejelentést tett: amilyen mértékben a vonatkozó amerikai jogszabályok
keretei lehetővé teszik, Washington nyilvánosságra fogja hozni azokat a titkos
dokumentumokat, amelyek a Pinochet uralma alatti jogsértésekre vonatkoznak. Ez a lépés
azt jelzi, hogy Washington aggódik a chilei fejlemények miatt, és szeretné, ha
Pinochetet hazájában vonnák felelősségre.

Exdiktátorok

Az El País cím? spanyol lap nemrégiben összeállítást közölt azokról
a diktátorokról, akik a Pinochet tábornok ügyében született döntés miatt feltehetően
kétszer is meggondolják a jövőben, hova utazzanak külföldre. A Lordok Háza ugyanis
kimondta, hogy az emberi jogok elleni bűntettek nem évülnek el, ezekkel kapcsolatban
nem érvényesül sem a területi elv, sem bármiféle jogcímen igényelt mentesség. Néhány
név a listáról:



– Jorge Rafael Videla 1976-ban ragadta magához a katonai hatalmat Argentínában. A több
mint 10 ezer ember megkínzása, halála és eltűnése ügyében amnesztiát kapó Videla
jelenleg házi őrizetben tartózkodva várja, hogy ítélet szülessen annak a több mint
200, a katonai rezsim vallatóközpontjában született gyermeknek az ügyében, akiket
anyjuk megölése után a rendszerhez h? nevelőszülőkhöz adtak.

– A paraguayi Alfredo Stroessner tábornok 1954-ben puccsal vette át a hatalmat,
amelyet 1989-ig sikerült megtartania. A számos német háborús bűnösnek menedéket adó
Stroessner pedáns ember volt: bukása után a belügyi levéltárból 300 ezer ember
letartóztatását, kínvallatását, illetve eltűnését dokumentáló iratok kerültek
elő. Alfredo jelenleg egy brazíliai kastélyban fogyasztja a száműzöttek keser?
kenyerét.

– Az Ugandában csupán a "Mészáros" néven ismert Idi Amin Dada tábornok 1971–79
között a teljes ellenzéket és több ezer lakost öletett meg. Amin Dada – vélhetőleg
lelki üdvét keresendő – Mekkába vonult vissza.

– Piether Botha, akit "az apartheid hóhérjának" tekintenek, a Dél-afrikai Köztársaság
elnökeként több ezer színes bőr? meggyilkolását rendelte el.

– A Mengisztu Haile Mariam etióp alezredes vulgármarxista gazdaságpolitikáját követő
éhínség és a parasztok erőszakos áttelepítése 200 ezer ember életébe került.
Mengisztu jelenleg Zimbabwéban él száműzetésben.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek