A Koszovói Felszabadítási Hadsereg tagjai díszőrséget állnak egyik harcostársuk
temetésén Fotó: MTI
A nemzetközi megfigyelőket októberben engedték be az országba a NATO-légitámadások
fenyegetése idején. Ekkor mind a belgrádi kormány, mind a felkelők beleegyeztek
csapataik visszavonásába, illetve a válság békés tárgyalások útján történő
rendezésébe. A békefenntartók a két fél közötti bizalom kiépítésében, illetve
a tárgyalások előkészítésében kívántak segíteni, vezetőik azonban kezdik értelmetlennek
és túl veszélyesnek látni további maradásukat. "Miért veszélyeztetnénk saját
fiataljaink életét, hogy olyan embereknek segítsünk, akik nem tartották meg ünnepélyes
ígéreteiket” – mondta John Drewienkiewich, a békefenntartók vezetőhelyettese –.
"Az őket küldő államok nem fogják őket húsdarálóba engedni. Inkább kivonják
őket." A NATO ezernyolcszáz katonát állomásoztat a szomszédos Macedóniában, akik
szükség esetén a békefenntartók segítségére siethetnek.
Az elmúlt napok harcai során mindkét fél bebizonyította, hogy nem kíván hozzájárulni
a helyzet békés megoldásához. A koszovói albánok vezetői elmondták, hogy csapataik
új fegyverekhez jutottak, és egyre több felkelőt képeznek ki azok használatára.
Diplomaták rámutatnak, hogy a koszovói albánok újrafegyverkezése és csapattoborzása
egyértelművé teszi, hogy nem érdekeltek a szerbekkel való tárgyalásokban. Nemcsak
tekintélyük csökkent az elmúlt időben, hanem egy csapatot meg is fenyegetett a szerb
rendőrség.
Robin Cook brit külügyminiszter nyilatkozatában a Koszovói Felszabadítási Hadsereget
(KFH) tartja elsősorban felelősnek az utóbbi napokban ugrásszerűen megszaporodott erőszakos
cselekményekért. Véleménye szerint azok veszélyeztetik a koszovói helyzet politikai
rendezését. Ugyanakkor felszólította a KFH-t és Belgrádot is az Egyesült Államok
és az EU küldötteivel való együttműködésre.
Igor Ivanov orosz külügyminiszter figyelmeztette a Nyugatot, hogy a Koszovóban kiújuló
erőszak miatt ne alkalmazzon erőt Moszkva egy másik régi szövetségese, Szerbia
ellen. "Katonai akciók nem oldják meg a konfliktust (Irakban és Koszovóban), csak
tovább súlyosbítják" – idézte az AP hírügynökség a miniszter szavait.
Ivanov elsősorban az albán "szeparatistákat és szélsőségeseket" okolta az újabb
koszovói erőszakhullám miatt, hozzátéve, hogy "a mostani helyzetben mindenkinek
visszafogottságot kell tanúsítania, és nem szabad engednie a provokációknak".
1998. 12. 31. (II/52)
