Arjeh Deri, az izraeli Sasz párt vezetője a bíróság előtt. Visszautasítja a vádakat
Fotó: MTI
Ugyanakkor David Bar-Illan, Netanjahu szóvivője visszautasította az Izraelt érintő
amerikai vádakat, melyekben az Egyesült Államok többször elítélte azt az izraeli
gyakorlatot, hogy a megszállt területeken tovább folytatják az izraeli telepek építését.
A szóvivő úgy véli, Izrael ugyanolyan joggal építkezik ezeken a területeken, mint a
palesztinok a fennhatóságuk alatt lévő városokban.
A Jeruzsálem státusát érintő múlt heti EU-nyilatkozattal kapcsolatban Ariel Saron külügyminiszter
kijelentette, hogy Izrael érvénytelennek tekinti az erre vonatkozó 1947-es ENSZ-határozatot.
Nyilatkozata szerint a 181. számú határozat ítéletét illetően, amely Jeruzsálemet
nem tekinti Izrael részének, széles kör? nemzeti egyetértés alakult ki. Mint
ismeretes, Saron az elmúlt héten levélben kérte fel az európai politikusokat, hogy
tartózkodjanak a Palesztin Hatóság szervezésében Kelet-Jeruzsálemben rendezendő találkozóktól.
Válaszában az EU soros elnöke, Joschka Fischer utalt arra, hogy Jeruzsálem nem
tartozik Izrael fennhatósága alá, így az nem szabhat ilyen feltételeket.
A német külügyminiszter válaszának nyilvánosságra hozatala Izraelben mind az ellenzéki,
mind a kormányzati oldalon éles reakciókat váltott ki. A Háárec cím? izraeli
napilap szerint nem alaptalan az az izraeli felháborodás, amelyet Jeruzsálem nemzetközivé
tételének gondolata váltott ki, ám elgondolkodtató az a német reakció is, amelyben
Izrael legfőbb európai támogatója határozott diplomáciai tiltakozását
megfogalmazta. Izraelnek jogában áll elutasítani bármilyen törekvést a régi
terminológiához való visszatérésre, ám széles körben elfogadottá vált az a nézet,
miszerint az EU-válaszlevél azt az elégedetlenséget fejezi ki, amit a békefolyamat támogatói
Izrael viselkedése iránt éreznek. Ez utóbbi értelmezés szerint az EU tagjai nem kívánnak
visszatérni a múltba, ám világossá kívánják tenni, hogy az éremnek két oldala
van, és úgy vélik, hogy Netanjahu volt az, aki kampánycélból napirendre tűzte a
kelet-jeruzsálemi találkozó kérdését.
A Háárec szerint a német válaszlevél megjelenése utáni napon vezető Likud párti
politikusok fejezték ki megelégedésüket a publikációval kapcsolatban, mivel úgy vélték,
hogy igazolja álláspontjukat: Jeruzsálem egységét veszély fenyegeti, és Izraelnek
ezért olyan kormányra van szüksége, amely képes lesz garantálni a főváros egységét.
* * *
1999. 03. 20. (III/11)
