Mintegy öt hétig tartó intenzív diplomáciai nyomás után sikerült rávenni az
albánokat a béketerv elfogadására. A nemzetközi közvetítők Milosevics jugoszláv
elnököt nyílt ultimátum elé akarják állítani: vagy elfogadja a tervet, vagy a
NATO-bombázás következik. Az amerikai lapok nagyon borúlátóan írnak a diplomáciai
rendezés esélyeiről, és már azt találgatják, mikor kezdheti meg a NATO a
légicsapásokat. A The Washington Post szerint
a NATO-támadás bármikor, "egészen hamar" is megindulhat. 28 ezer NATO-katona
érkezne a területre a nyugati elképzelések értelmében. Amerikai becslés szerint
Koszovóban jelenleg 14-18 ezer jugoszláv katona és 16-21 ezer szerb rendőr
állomásozhat.
A washingtoni lap úgy értesült, hogy a NATO már kijelölte a cirkáló rakéták és a
repülőgépek célpontjait. Az első csapások üzenet jellegűek lennének: a jugoszláv
katonai irányítás központjaira irányulnának. Hatókörük először korlátozott
lenne, és csak fokozatosan terjedne ki, abban az esetben, ha Belgrád nem hajlandó
meghátrálni. A The New York Times úgy tudja, hogy az első csapások után megvárnák
Szlobodan Milosevics válaszát, majd – ha szükséges – megkezdenék a
légitámadás-sorozatot, először azzal a céllal, hogy megsemmisítsék a szerb
légvédelem zömét.
Egyes nyugati tisztségviselők – írja a The Washington Post – attól tartanak, hogy
a jugoszláv hadsereg támadást indíthat a koszovói albánok állásai ellen abban a
két-három napos időszakban, amelyre a NATO-akció megindításáról szóló döntés
és a megvalósítás között óhatatlanul szükség van. Ez az idő a külföldiek
evakuálásához kell. A Post megemlíti, hogy szerdán a nemzetközi megfigyelők
megkezdték az előkészületeket a Koszovóból való távozásra.
Egy közvélemény-kutatás szerint a szerb polgárok szinte egy emberként (94
százalékban) helyeselnék a NATO-egységek elleni jugoszláv válaszcsapást, ha az
atlanti szövetség – a katonai beavatkozással való fenyegetését valóra váltva –
"agressziót" hajtana végre Koszovóban.
(A szerb hadigazdaságról szóló cikkünk: A
polgárháború ára)
Vajdasági aggodalmak
Múlt hét végén a koszovói harcokban életét vesztette Nemes Zoltán magyar
nemzetiség? sorkatona. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt vezetője a
vajdasági magyarok koszovói szerepvállalásával kapcsolatban a Heteknek elmondta: ha
nem sikerül aláírni a békeszerződést, és valóban háborús konfliktus felé
közeledik Jugoszlávia, tartani lehet attól, hogy megismétlődik az 1992-93-as
állapot, amikor a vajdasági magyarok az életüket féltve inkább a távozást
választották. Ha Koszovóban háborús cselekményekre kerülne sor, részt venne
bennük a jugoszláv katonaság, s az nagy vérontáshoz vezetne. A VMDK felhívja a
vajdasági magyarok figyelmét, hogy a konfliktus lezárulásáig ne reagáljanak a
behívásokra, ne menjenek Koszovóba harcolni. A VMDK pedig vállalja a jogi
következményekből adódó védelmet – mondta Ágoston.
1999. 03. 20. (III/11)
