Ideiglenes komp pótolja a lebombázott újvidéki hidakat Fotó:
MTI
Tabajdi Csaba szocialista honatya, kisebbségügyi szakértő szerint ha az előbb vázolt
állítást nem veszi figyelembe a nemzetközi és hazai politikai elit, akkor könnyen újabb
Koszovók jöhetnek létre. Ugyanis a Koszovó-technika mintává válhat. Kisebbségi ügyek
nem kezelhetők fegyverekkel – tette hozzá.
Tolnay László biztonságpolitikai szakértő lapunk kérdésére válaszolva elmondta: a
NATO-nak, illetve a Nyugatnak nem annyira a globálpolitikai összefüggések alapján van
szüksége Koszovóra, hanem inkább abból a szempontból, hogy a Balkánon keresztül
vezet az összeköttetés Európa és a Közel-Kelet, valamint a Földközi-tenger keleti
medencéje felé. Kétségtelen tény ezért, hogy biztonságpolitikai és katonapolitikai
megfontolások is szerepet játszanak ebben a térségben. Másrészt a Balkán instabilitása
már elég hosszú ideje áttekinthetetlen helyzetet eredményez, és ez Európa számára
biztonsági szempontból probléma. A koszovói albán menekülteket öt-tízezres,
illetve 50 ezres kontingensenként próbálják elhelyezni valahol az európai térképen:
ez nem az európai stabilitás irányába mutat, hanem a problémák számának növekedését
idézheti elő.
A szárazföldi beavatkozással kapcsolatban kifejtette a szakértő: jelenleg "fifty-fifty"
helyzet állt elő. Azt a célt, amit a NATO kezdetben meghatározott és föltételezett,
hogy egy légi villámháború keretén belül Milosevicset térdre lehet kényszeríteni,
szét lehet verni a jugoszláv szerb katonai erőt, azonkívül az Koszovói Felszabadítási
Hadsereget, az UCK-t változatlanul valamilyen formában fenn lehet tartani, nem sikerült
elérni. Ez a helyzetértékelés hiányosságára utal. Milosevics tulajdonképpen szétverte
az UCK-t: a menekülőkkel együtt gyakorlatilag kiszorították az albán gerillák bázisát
is. Ezért az UCK felfegyverzése nem lehet reális alternatívája a szárazföldi
beavatkozásnak.
1999. 04. 17. (III/15)
