Csapody szerint nevetséges az az érvelés, miszerint Magyarország nem háborús fél
a konfliktusban, és az, hogy Koszovóban egy humanitárius katasztrófa megállításáról
van szó. Valójában háború dúl, amelyben Magyarországot is felelősség terheli. "A
NATO-támadás nem várt következménye a koszovói népirtás fokozódása: az erőszakra
erőszak a válasz. A rambouillet-i egyoldalú, ki nem kényszerített békefeltételek után,
a tárgyalóasztaloknál elkövetett, majd fizikai formát öltött egyoldalú erőszakra
Milosevics is erőszakkal válaszolt" – mondta a szakértő.
Csapody úgy véli, hogy a közvélemény sem támogatja a katonai akciót: "A magyar közember
fél, hiszen két héttel a NATO-csatlakozás után annak a szövetségnek az oldalán találtuk
magunkat, amely – történetében először – agresszorként visel hadat. A gazdasági
következményeket sem szabad lebecsülni: a Duna-hidak lebombázásának súlyos
kereskedelmi-szállítási következményei lesznek. A legszomorúbb az, hogy 1941 után,
amikor is Magyarország német nyomásra átengedte területén Hitler csapatait és részt
vett a Jugoszlávia elleni támadásban, most újból felszakadnak a sebek. "A
konfliktus hosszú távú következménye az lehet, hogy olyan feszültség – illetve a
szerbek részéről gyűlölet – keletkezik, amelyet nemzedékek sem tudnak majd begyógyítani"
– állítja Csapody Tamás.
Az Alba Kör szakértője emlékeztetett arra, hogy mind az előző, mind a mostani kormány,
valamint a NATO vezetői is hangsúlyozták, hogy Magyarország nem volt fenyegetett ország,
ezért nem voltak katonai okai a bővítésnek. Rövid- és középtávon nem is volt várható,
hogy Magyarországot katonai fenyegetés éri. Csapody szerint intő példa a jugoszláv
katonai gépek húsvét vasárnapi légtérsértése: "A NATO-csatlakozással megkapott
nagyobb katonai biztonsággal jóval nagyobb katonai veszély is jár" – mondta a szakértő.
1999. 04. 10. (III/14)
