Ismail Cem külügyminiszter úgy véli, Törökország mostanra kinőtte perifériális
szerepkörét, s nagyobb befolyásra tehet szert gazdasági területen a kereskedelem
fejlesztésével, mint katonai ereje fokozásával. Hatalmas olaj-, és gázlelőhelyeivel,
növekvő népességével Kisázsia a világ meghatározó növekedési térségévé válhat,
amennyiben a háborúskodás helyett az együttműködésre tevődik hangsúly.
A koszovói háború arra indította a török diplomáciát, hogy segélyeket indítson a
koszovói albán menekültek részére. Jelenleg két, egyenként ezer sátorból álló várost
emeltek, melyek húszezer ember ellátását képesek megoldani. Emellett az Adrián állomásozó
NATO-flotta kötelékében török fregattok járőröznek, az avianói légi támaszponton
pedig mintegy másfél tucatnyi török harci gép állomásozik.
A NATO-tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján Ismail Cem a török
jelenlét stabilizáló hatását emelte ki, mely mint mondta, "békét és biztonságot
adhat a Balkánon". Szavai alátámasztják azt a tényt, hogy Törökország erősíteni
kívánja pozícióit a Balkánon és döntő szót kér magának a koszovói rendezést követő
tárgyalásokon. Ez esélyt adhat a közelmúltban Törökország és az EU között
meghidegült kapcsolatok normalizálására.
Jóllehet Törökország érzékeny a koszovói albánok helyzetére, az még kérdéses,
hogyan alakul a kurdok helyzete a határain belül a Kurd Munkapárt (PKK) vezetője, Öcalan
letartóztatása után. Amennyiben az Ecevit-kormány megnyeri a választásokat, fordulópont
állhat be a török–kurd kapcsolatokban. A szintén most tartandó önkormányzati választások
a kurdok képviselői számára is esélyt jelentenek a törvényhozásban való részvételre.
Öcalan letartóztatását követően ugyan sok kurd fiatal kapott amnesztiát, azonban erőteljes
offenzíva indult a Kurd Munkapárt gerillái ellen.
1999. 04. 17. (III/15)
