London a folytatásra szavaz

Eltévesztett célpontok

William Hague, az ellenzéki konzervatívok vezetője szerint a kemény balkáni tél
miatt a fő probléma továbbra is az időzítés marad, hiszen nemcsak az létfontosságú
a NATO számára, hogy elérje célját, hanem az is, hogy ez még az októberi első
havazások előtt megtörténjen.

Időközben Montenegró elnöke munkalátogatást tett Bécsben, melynek során
kifejtette: a kisebbik jugoszláv tagköztársaság nem gondol politikai jogállásának
megváltoztatására. Milo Djukanovics találkozott Viktor Klima osztrák kancellárral
is. A megbeszélésen a montenegrói elnök felszólította a nemzetközi közösséget a
jugoszláv demokratikus erők támogatására, mivel csak így alakulhat ki pluralista,
gazdaságilag stabil társadalom. Djukanovics minden bajok okozójának Milosevics jugoszláv
elnököt nevezte, akinek teljesítenie kell a NATO és a nyolcak feltételeit ahhoz, hogy
Jugoszláviában béke legyen. Koszovóval kapcsolatban a montenegrói elnök kiemelte,
hogy az albánoknak magas szintű, nemzetközileg garantált autonómiára van szüksége.

Szintén a balkáni helyzet volt a fő témája a németországi Bielefeldben a kisebbik német
kormánypárt, a Szövetség 90/Zöldek csütörtökön tartott rendkívüli kongresszusának.
Bár a kongresszuson egy erős kisebbség a légiháború azonnali és feltétel nélküli
leállítását követelő pacifista szárny mögé sorakozott fel, a csütörtök esti
szavazáson a vezetőség kompromisszumos javaslata kapott többséget. A küldöttek
nagyobb része azt a megoldást támogatta, amely határidőhöz kötött fegyverszünetet
szorgalmaz a NATO Jugoszlávia elleni háborújában. Joschka Fischer külügyminiszter -
akire előzőleg egy képviselő festékbombát doobott - a kongresszuson tartott beszédében
kijelentette: miniszterként mindent megtett annak érdekében, hogy megelőzze a
fegyveres konfliktust Jugoszláviával, Milosevics azonban az öszszes próbálkozást
elutasította, és több ENSZ-határozatot is megsértett, így a NATO-nak nem maradt más
választása, mint megindítani a háborút.