Az invázió Magyarország területéről indulna, a NATO-tankok így a sík vajdasági
terepen tudnának felvonulni. A terv, amelyről az amerikai kormány egy magas rangú
illetékese adott tájékoztatást, a brit lap értékelése szerint a legszélsőségesebb
megoldás, amelyet eddig a szárazföldi erők bevetéséről a katonai tervezők felvázoltak.
A Pentagon héjái szerint a magyarországi változat az egyetlen lehetőség, hogy elkerüljék
a "bagdadi forgatókönyvet", vagyis azt, hogy Szaddám Huszein iraki vezetőhöz
hasonlóan Szlobodan Milosevics is hatalmon maradjon a válság lezárása után.
Ellentmondásossága ellenére a felvetést a hírek szerint Wesley Clark tábornok, a
NATO európai erőinek főparancsnoka is támogatta.
Az angol vezetés egy tisztje megerősítette, hogy a tervet Angliával is megvitatták,
ugyanakkor hozzátette: "Úgy gondoljuk, hogy (Milosevics) meg fog hátrálni, mielőtt
bármilyen szárazföldi hadművelet szükségessé válna."
A NATO-szövetségesek egyelőre egyetértettek abban, hogy bár növelik a Szlobodan
Milosevicsre gyakorolt nyomást, semmiféle olyan fenyegetéssel nem állnak elő, amelyet
a szövetség nem kész végrehajtani.
Egy ilyen invázióhoz elengedhetetlen lenne Budapest támogatása – emlékeztet a The
Guardian. Bár Csehország és Szlovákia is beleegyezett abba, hogy a NATO csapatai számára
logisztikai segítséget nyújtsanak, a terv megvalósítása részükről is heves reakciókat
váltana ki, ugyanis a szárazföldi csapatoknak e két ország területén kellene áthaladniuk
ahhoz, hogy Németországból Magyarországra jussanak.
A brit lap úgy véli: a Magyarországról indítandó szárazföldi támadás felbőszítené
Oroszországot is, amely már azzal fenyegetőzött, hogy Koszovó megszállása esetén
katonai támogatást nyújt Szerbiának. A Varsói Szerződés egykori tagállama területének
felhasználása egy szláv állam megtámadására igazolná Oroszországnak a NATO
kiterjesztésével kapcsolatos legrosszabb félelmeit.
A Pentagon által felvázolt terv szerint a NATO németországi páncélos erőit meg
kellene erősíteni a harmadik amerikai gépesített lövészhadosztállyal, amelyek egy hónap
múlva már bevetésre készen állhatnának Magyarországon. Az északi amerikai támadással
egyidőben kerülne sor délen a francia és angol páncélozott csapatok támadására
is. Az amerikai tengerészet kétélt? felderítő járművei támogatnák a déli támadást.
A Pentagon tervezői hangsúlyozzák, hogy a kétfrontos háború a szerb erők megosztása
érdekében szükséges. Az akcióban más NATO-erők is részt vennének. Kanadai
tisztviselők jelezték, hogy készek egy 3-5 ezer fős csapat, a dánok pedig "egy vagy
több zászlóalj" felállítására is hajlandóak lennének. A német részvétel továbbra
is kérdéses marad, annak ellenére, hogy Bonn aktívan részt vesz a légitámadásokban,
a szerbeknek ugyanis keser? emlékeik fűződnek a második világháború idején
lezajlott Wehrmacht-invázióhoz.
A Magyarország-opciónak a Pentagon katonai vezetői részéről történő hivatalos
elismerése még várat magára, de a terv komoly katonai támogatottságot élvez, mivel
Koszovónak az albán hegyekből, illetve a macedón földutakról történő inváziója
komoly nehézséget jelentene.
"Szárazföldi akció megindítása Jugoszlávia ellen nem szerepel a NATO
napirendjén" – szögezte le a Magyar Rádiónak adott interjújában Orbán Viktor
miniszterelnök. A kormányfő szavai szerint egy katonai akció esetén semmi sem zárható
ki, de a szárazföldi beavatkozás valószínűsége rendkívül alacsony. Jelezte: a
washingtoni csúcson fel sem vetődött, hogy ilyen akció Magyarország területéről
indulhatna. "A légicsapások eredményre fognak vezetni" – fejezte ki meggyőződését
Orbán Viktor, aki szerint szárazföldi alakulatok bevetése nélkül is sikerül majd
megvédeni a koszovói albánokat, helyreállítani az emberi jogokat, illetve megakadályozni
a konfliktus továbbterjedését.
1999. 05. 01. (III/17)
