Mindenesetre Schröder kancellár határozottan visszautasította pártja háborúellenes
szárnyának – amely hozzávetőleg a vezetőség felét magában foglalja – felhívását
egy átmeneti fegyverszünetre. "Az SPD nem kockáztathatja, hogy eljátssza a megbízható
válságmenedzselés által eddig kivívott tekintélyét" – figyelmeztetett a kancellár-pártelnök,
aki kijelentette: nem elegendő, hogy pusztán ENSZ-erők biztosítsák a majdani békét.
Schröder szerint ez egy "robusztus csapat" feladata kell, hogy legyen, amelynek magját
a NATO-erők alkotják.
A másik kormánypártban (Szövetség 90/Zöldek) ennél is élesebbek a belső ellentétek.
Olyannyira, hogy egyes vezetők szerint a küszöbön álló, május eleji pártkongresszus
során könnyen szakadás következhet be a szervezet sorain belül, amelyet a koszovói válság
megoldásának problémája tett megosztottá. Egyre inkább úgy tűnik, a balkáni válság
egzisztenciakérdés lett a környezetvédők számára. Joschka Fischer külügyminiszter
és a párt parlamenti frakciója a bombázások folytatását erőltetik, míg a vezetés
többi tagja ez ellen van. Szakértők közül egyébként többen is úgy vélik, hogy a
háborúra a kormánykoalíció is rámehet, ugyanis megbomlani látszik az amúgy sem
szoros egység a Zöldek és a szociáldemokraták között.
A német RTL televíziócsatorna megbízásából készített legutóbbi felmérés
szerint a német lakosság nagy része ellenzi a háborút. A megkérdezettek 54 százaléka
szerint a jelenleg folyó légiakciókat azonnal le kellene állítani, csupán 37 százalékuk
ért egyet a csapások folytatásával. A szövetség lehetséges szárazföldi támadását
még ennél is kevesebb, a választ adók 30 százaléka helyesli, 63 százalékuk ellene
foglalt állást. Neves művészek és közéleti személyiségek a héten egy felhívásban
arra szólították fel a NATO-t, hogy ajánljon 48 órás tűzszünetet Jugoszlávinak. A
felhívás szerint, amennyiben a szerb vezetés ekkor sem hagyna alább a koszovói albánok
üldözésével, a katonai szövetség folytathatná a bombázást.
1999. 05. 01. (III/17)
