A fiatal mérnököt azt követően sikerült letartóztatni, hogy a rendőrség nyilvánosságra
hozta azokat a felvételeket, melyeket zártláncú tévékamerák készítettek
Brixtonban az első robbantás délutánján. Ezeken a képeken a baseballsapkás, cipzáras
dzsekiben lévő gyanúsított volt látható. Copeland bérlakásának átkutatásakor a
rendőrség bombakészítéshez felhasználható anyagokat is talált. Egyelőre nincsenek
arra utaló bizonyítékok, hogy a robbantásokat magukra vállaló szélsőjobboldali
csoportosulásoknak valóban közük lenne a szögesbomba-támadásokhoz. Copeland maga is
tagadta, hogy tagja lenne bármilyen szélsőséges csoportnak.
A terrorhullám során az első robbantás április 17-én, az afro-karibi közösség által
lakott brixtoni városrészben található High Roadon történt. A sebesültek között
volt egy 23 hónapos kisfiú is, akinek a koponyáját egy szög átlyukasztotta, két férfi
pedig megvakult a detonáció következtében. A következő szögesbomba egy héttel később
robbant fel Kelet-Londonban, ahol a világ legnagyobb, hazájától távol élő
bangladesi közössége él. A bombatámadásban hat ember sebesült meg. A harmadik bombát
április 30-án a hírhedt londoni szórakoztató negyedben, a Sohóban robbantották fel.
A merénylet a több mint 60 sebesült mellett három ember halálát követelte. Az áldozatok,
a Dykes házaspár és három barátja az új Abba-musical előadására indultak. Útközben
eszükbe jutott, hogy koccintsanak a házaspár hamarosan születendő gyermekének egészségére.
Szerencsétlenségükre éppen egy homoszexuálisok által látogatott pubba tértek be,
amely előtt a harmadik londoni csőbomba felrobbant. A merényletnek a négyhónapos
terhes asszony és a család két másik barátja volt az áldozata, miközben a férj
kritikus állapotban kórházban fekszik, és semmit nem tud arról, hogy felesége
meghalt.
Tony Blair brit kormányfő a három londoni robbantás mögött feltételezett
rasszizmust és intoleranciát a koszovói etnikai tisztogatásokhoz és fajirtáshoz
hasonlította. A brit miniszterelnök szerint a NATO ugyanazokért az értékekért harcol
Jugoszláviában, mint a rendőrség Londonban; céljuk, "hogy az emberek félelem nélkül
tudjanak élni, vallási vagy faji hovatartozásuktól függetlenül."
A Birminghamban élő szikhek előtt Tony Blair szenvedélyes beszédet tartott, amelyben
elmondta, hogy a bombamerényleteket nemcsak a fekete vagy ázsiai közösségek ellen,
hanem egész Britannia ellen követték el. "Ha a közösség egyik része támadás
alatt áll, az egész közösség nevében megvédelmezzük őket... Amikor a homoszexuálisok
közösségét támadják, és ártatlan embereket ölnek meg, Britanniában minden jó
ember – etnikumától, életstílusától, társadalmi osztályától függetlenül –
összefog, hogy ellenérzését és azon elhatározását fejezze ki, hogy a gonosz
embereket az igazságszolgáltatás elé kell állítjani." A miniszterelnök azt is
elmondta, hogy Nagy-Britannia etnikai és más jelleg? sokszínűsége erősebbé teszi
és inkább összetartja, mintsem megosztaná a nemzetet, s az ország elsöprő többségének
célja, hogy toleráns, soknemzetiségű, polgári társadalmat építsen fel az országban.
1999. 05. 08. (III/18)
