Az üres szék Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök helyét
jelzi, hiszen a szerb vezetot nem hívták meg a
megbeszéléssorozatra. Pedig a gazdaságilag és politikailag
még mindig a térség egyik legbefolyásosabb országának
számító Szerbia vezetésének távolléte megnehezíti az
eredmények elérését.
Az amerikai politikusok remélik, hogy a nemrégiben a Hágai
Nemzetközi Bíróság által háborús bunösnek nyilvánított
Milosevics elszigeteltsége növekedni fog, és népe el fogja
távolítani a hatalomból a jugoszláv vezetot. Egyes
vélemények szerint viszont Amerika Milosevics kiszorítására
irányuló erofeszítései polgárháborúba sodorhatják a sokat
szenvedett Jugoszláviát. Clinton olyan új kezdeményezéseket
tartogat a tarsolyában, amelyek bátorítják a befektetéseket
és a kereskedelmet a régióban, bár konkrét célokat és
költségvetési összegeket nem akar megfogalmazni. Az azonnali
gazdasági segítség nem is témája a csúcsnak. Errol szerdán
tárgyalt Brüsszelben a Világbank és az Európai Unió.
Fogas kérdést jelent a Nyugat számára, hogy a
Milosevics-rezsim támogatása nélkül nyújtsanak humanitárius
segítséget a szerb népnek. Németh Zsolt, a
Külügyminisztérium politikai államtitkára szerint az
amerikai szenátus külügyi bizottságának a héten elfogadott
határozata összekapcsolja a Vajdaság kérdéskörét
Jugoszlávia demokratizálásával. Orbán Viktor üdvözölte,
hogy teljesülni látszik az a magyar elvárás, hogy a Vajdaság
problémájának helye legyen a tárgyalásokon.
Az amerikai szenátus külügyi bizottságának
törvényjavaslata külön szakaszban foglalkozott a vajdasági
magyarság helyzetével. Az 502. számú szakasz röviden
összefoglalja a fogyatkozó magyar kisebbség helyzetét,
zaklatását, megfélemlítését, és megállapítja, hogy
"az ilyen jellegu etnikai tisztogatás hatására az utóbbi
10 évben mintegy 50 ezer magyar hagyta el a Vajdaságot".
Clinton elnöknek a javaslat szerint fel kellene szólítania
külügyminiszterét arra, hogy rendszeresen kísérje
figyelemmel a vajdasági magyarok sorsát.
1999. 07. 31. (III/30)
