Zsao Kvizheng kínai kormányzati szóvivő minden korábbi tájékoztatásnál részletesebben
beszélt Kína nukleáris programjáról, többek között miniatűr nukleáris fegyverek
kifejlesztéséről, tengeralattjárókkal szemben felhasználható mikrohullám-technológia
kifejlesztéséről, a viharokban történő rakétakilövési technikáról, valamint a
neutronbomba kifejlesztéséről. Zsao leszögezte, hogy a kínai tudósok saját maguk
fejlesztették ki a neutronbombát, az amerikai kutatásokkal párhuzamosan.
Kína tizenegy évvel ezelőtt robbantotta első neutronbombáját, ezt a nemzetközi közösség
szorosan figyelemmel kísérte. A pekingi titkolózásnak megfelelően azonban hivatalos közleményekre
nem került sor.
Az Egyesült Államok és a Szovjetunió között zajlott nukleáris fegyverkezési
versenyt látva "Kínának nem volt más választása, minthogy nukleáris fegyvereket
fejlesszen ki, eljutva ilyen módon a neutronbomba előállításáig és a nukleáris
fegyverek miniatürizálásáig" – mondta Zsao. A kínai jelentés cáfolta azt, hogy
a kínai tudósok amerikai kormányzati laborokban tett látogatásaik során titkos
információkat loptak volna el. Zsao a vádakat "teljesen abszurdnak" és "rasszistának"
bélyegezte, mivel azok azt a látszatot keltik, mintha a kínaiak képtelenek lettek
volna arra, hogy a fejlett haditechnikát lopás nélkül kifejlesszék: "A kínaiak nem
lehetnek olyan okosak, mint az amerikaiak, így biztosan ellopták a haditechnikát."
Válaszul arra a kérdésre, hogy a Cox-jelentés kapcsolatban állhat-e azzal, hogy május
7-én a NATO a jugoszláviai kínai nagykövetséget lebombázta, Zsao kijelentette, hogy
a kettő között nincs kapcsolat. Ugyanakkor felkérte az amerikai felet arra, hogy adjon
világos magyarázatot a bombázásra. Annak a valószínűsége, hogy a bombázás véletlenül
történt, Zsao szerint szinte lehetetlen. A támadásnak három kínai újságíró esett
áldozatul és több mint húsz diplomata megsérült, az amerikai–kínai kapcsolatok
pedig évtizedek óta a legmélyebb pontra süllyedtek. Kína azóta is felfüggesztve
tartja az Egyesült Államokkal a kereskedelmi, az emberi jogokkal és más témákkal
kapcsolatos párbeszédet.
A neutronbomba
A neutronbomba egy kis (egy-tíz megatonnás) hidrogénbomba, melyről hiányzik
a külső urániumborítás. Az átlagos hidrogénbombán található urániumborítás a
kialakuló neutronokat megállítja, ezzel tovább növeli a bomba robbanóerejét. A
neutronbombából azonban a neutronok kiáradnak, ezek több száz méteres körzetben
minden élőlényt elpusztítanak. A neutronok, a robbanásnál termelődő röntgensugarakkal
ellentétben vastag beton és fém védelmi falakon is áthatolnak. A legtöbb szakértő
megegyezik abban, hogy a neutronbomba robbanásának következtében az épületek sértetlenek
maradnak, csak az élőlények pusztulnak el a bomba hatókörében.
1999. 07. 17. (III/28)
