Ahmed Fati Szurur, az egyiptomi parlament elnöke. Ritkán látott vendég
Fotó: MTI
"Sajnálatosnak tartom, hogy a magyar kormány nem vett részt magas szinten az elmúlt
időszak nagy arab temetésein, különösen, ami Husszein jordániai király búcsúztatását
illeti, hiszen ő a közel-keleti békefolyamat egyik kulcsfigurája volt" – fejtette
ki a Hetek kérdésére Szent-Iványi István, a parlament külügyi bizottságának elnöke
Ahmed Fati Szururral folytatott megbeszélése után. Hangsúlyozta: az arab világhoz fűződő,
az elmúlt egy évben elhanyagoltnak látszó kapcsolatrendszert szeretnék megerősíteni.
Az egyiptomi parlamenti elnök lapunknak elmondta: az egyiptomi kormány kétféle módon
viszonyul ellenzékéhez. Egyrészt igyekeznek még nagyobb demokráciát biztosítani, másrészt,
a törvény eszközeivel büntetik az olyan ellenző erőt, amely bűncselekmények elkövetésére
szánja el magát vagy terrorista eszközöket alkalmaz. Az országgyűlés elnöke hangsúlyozta:
országa jogállam, csak a törvények által megengedett eszközöket használ a
terroristák elleni harcban. Egyiptomban a terroristákat akár halálbüntetéssel is sújthatják,
ám csak részletes beismerő vallomás után. Az egyiptomi elnököt a kezén sebesítette
meg könynyebben a támadó, aki ismerősei szerint vallási fanatikus volt. Annyira
szigorúan értelmezte az iszlám törvényeit, hogy inkább maga teregetett, csak hogy ne
engedje a feleségét idegen férfi szemei elé.
Feltett szándéka volt, hogy "mártírként haljon meg". A vizsgálat eredményei
szerint a kétgyermekes, negyvenéves Szulejmán tettének közvetlen oka valószínűleg
az volt, hogy a kormány nem akart neki új lakást kiutalni.
1999. 09. 11. (III/36)
