Tony Blair brit kormányfő és Romano Prodi uniós bizottsági elnök egy tamperei
kisvendéglőben a finnországi EU-csúcson. Anglia az euroszkeptikusok végvára
Fotó: MTI
Jacques Santer előző bizottsági elnök korrupciós ügyek miatti márciusi
menesztését követően merült fel az igény az egész brüsszeli apparátus
reformjára. Az EU jelenlegi vezetői szerint sürgős változtatásra van szükség a
bővítési szándék miatt is, hiszen az unió a jelenlegi tizenöt tagállammal sem
működik megfelelően. Az 1950-es években felállított európai intézményeket a hat
alapító tagállamra tervezték, a reformokat pedig már 25-30 tagállamra kell tervezni.
Az új tagok felvétele akár meg is béníthatja a szervezetet, ha nem változtatnak a
jelenlegi állapotokon.
Valóban sok a panasz az uniós intézmények működésére: a Miniszteri Tanács rosszul
végzi dolgát, vontatott a döntéshozatal, hosszúak a viták és hiányos az
együttműködés. Az EU végrehajtó szervének, az Európa Bizottságnak a
teljesítménye sem kielégítő, az Európai Parlament pedig a kritikusok szerint nem
gyakorol kellő befolyást a közvéleményre.
A három "bölcs" – Richard von Weizsäcker egykori német elnök, Jean-Luc Dehaene
volt belga miniszterelnök és Lord Simon, a British Petrols korábbi elnöke, Tony Blair
brit miniszterelnök tanácsadója – 15 oldalas jelentését Brüsszelben adták ki.
Javasolták az EU biztonságára, külpolitikájára, igazságszolgáltatására és
belügyeire vonatkozó vétó eltörlését, minek következtében a brüsszeli apparátus
sokkal inkább európai kormányként működne. Lényeges eleme a jelentésnek Romano
Prodi bizottsági elnök hatalmának növelése, akinek joga lenne felvenni és
elbocsátani munkatársait, illetve átalakítani a biztosok (uniós miniszterek)
stábját.
Prodi beiktatását követően nagy elánnal látott munkához. Munkatársai a nyáron
így nyilatkoztak róla: "Különleges hatalmat gyakorol a többi biztos fölött, és
pozíciójának biztosítása érdekében olyan gyorsan intézkedik, ahogyan csak tud."
A londoni Daily Telegraph cím? napilapnak egy magas rangú uniós hivatalnok
megjegyezte: "Prodi amennyi hatalmat csak lehet, magához ragad, és a bizottság
központját h?bérbirtokává teszi."
A bölcsek jelentése sürgeti, hogy az EU tegye lehetővé a stratégiai döntések
megváltoztatását a kormányfők hoszszas vitái nélkül. Felszólított új
biztonsági, védelmi politika kialakítására a közösségen belül, továbbá
főügyészi hivatal felállítására az uniós visszaélések ellen. Az ügyész az
EU-költségvetés rovására elkövetett bűnügyekben lenne illetékes eljárni minden
tagállam területén.
A jelentés szerint a vétójog lelassítja a döntéshozatalt, mivel egy állam
feltarthatja a többit. Az új törvény alapján minősített többségi szavazás lenne
az eddiginél sokkal több területen. A bölcsek szerint egyetlen tagállam sem maradhat
biztos nélkül a kiterjesztett EU-ban. Így a jelenleg 20 tagú végrehajtó testület
nagyobb lesz, ha a tagság létszáma túllépi ezt a számot. Ahhoz, hogy egy ilyen
létszámú testület jól működjön, a bizottsági elnöknek meg kell növelni a
hatalmát.
A bölcsek javaslata szerint az unió alapját jelentő Római Szerződést két részre
kellene osztani. Az első biztosítaná az unió alkotmányos kereteit: a célokat, az
általános irányvonalat, állampolgári jogokat. A másik tartalmazná az aktuális
politikát. A Nyugat-Európai Uniót, a kontinens védelmi szervezetét be kellene
olvasztani az EU-ba, és új európai védelmi intézményt kellene felállítani.
Közös európai védelmi politika kidolgozása is küszöbön áll annak érdekében,
hogy Amerikától függetlenül is katonai akciókat tudjanak végrehajtani. A
javaslattevők az európai rendőrség, az Europol hatalmát is ki akarják terjeszteni.
A britek szerint a jelentés nyilvánvalóan véget vetett annak a mítosznak, amely
szerint az EU "szélesebb lehet anélkül, hogy mélyebb lenne". A bővítésnek az az
ára, hogy a szuverén államoknak túlságosan is sok hatalmat kell átadniuk az
uniónak. Bírálói szerint a tervezet valósággá válthatja Romano Prodinak azt az
álmát, hogy az Európai Bizottság az európai szuperállam választatlan kormánya
lesz, Prodi pedig Európa választatlan elnöke.
1999. 10. 22. (III/42)
