A kancellár szerint a Leopard-2 típusú páncélos – melyet azért küldenek a
NATO-partnernek, hogy kipróbálhassa azt – nem feltétlenül előjátéka egy komolyabb
fegyverexportnak. Mint emlékezetes, az EU-csatlakozásra áhítozó Törökországot
rendre azzal utasítja el Brüsszel, hogy nem tartja kellő tiszteletben a kurdok kisebbségi
jogait. Most újra félő, hogy akárcsak a múltban, a jövőben is német harci eszközökkel
gyilkolhat a török hadsereg.
A zöld külügyminiszter, Joschka Fischer is ellenezte a teszt-tank törökországi próbaútját.
Aki tudja, hogy Németországban mintegy 1,5 millió török és 500 ezer kurd él, az nem
dédelget illúziókat: világos, hogy a látszólag külkereskedelmi-hadiipari vitának
nagyon is német belpolitikai felhangja van. Több ellenzéki politikus is konkrét ígéretnek
veszi az öttagú berlini biztonsági tanács – nem egyhangú – döntését a kísérleti
páncélos szállításáról. A Leopard-2-es csupán próbapéldány egy tervezett ezer
darabos rendeléshez, amely tovább élezheti a török–görög ellentéteket. Szomszédja
fegyverkezésének Oroszország sem örül.
Nincs könny? helyzetben Schröder kancellár azért sem, mert a hagyományosan baloldali
szakszervezetek már hónapok óta kongatják a vészharangot, mivel nem csökken 3,9
millió alá a munkanélküliek tábora Németországban. Persze, ha összejönne a páncélosüzlet
Ankarával, akkor annak még munkahelyteremtő kihatása is lehetne. A német politikai és
társadalmi élet képviselői azonban megkérdőjelezik, hogy az emberi jogok csorbulása
árán szabad-e hadi eszközöket szállítani akár NATO-szövetségesnek is.
1999. 10. 30. (III/43)
