Ausztriában hagyomány tagadni az antiszemitizmust, különösen annak erőszakos
megjelenési formáit; néhány hete azonban megjelent egy reprezentatív közvélemény-kutatásra
alapozott új tanulmány az etnikai türelmetlenségről. A tanulmányban Hilde Weiss
vezető szociológus megállapítja: "Ausztriában az antiszemitizmus még mindig olyan
erős, mint amilyenre csak Lengyelországban van példa."
Néhány adat a tanulmányból: a megkérdezett osztrákok harminchét százaléka hiszi
azt, hogy a zsidók általában "túl befolyásosak". Lengyelországban és Magyarországon
harmincnyolc százalék vélekedik így, Szlovákiában huszonhét százalék, Csehországban
csak tizenhárom százalék.
Ausztriában a megkérdezettek harminckilenc százaléka egyetért azzal, hogy "ha túl
sok idegen van az országban, akkor éreztetni kell velük, hogy nemkívánatosak".
Magyarországon harmincnyolc százalék, Csehországban harmincnégy százalék,
Lengyelországban harminc százalék és Szlovákiában huszonhét százalék helyesli ezt
a kijelentést.
Jörg Haider európai "hírnévjavító" utazásáról a Stern cím? német magazin
Szélsőjobboldaliak: erős szavak a barna testvérek között címmel közölt összefoglalót.
Haider müncheni sajtókonferenciáján tagadta, hogy kapcsolatot tartana más szélsőjobboldali
pártokkal. Ezt a Stern "egyszer? hazugságnak" titulálta, hiszen be tudta bizonyítani,
hogy négy nappal a mostani választás előtt Haider interjút adott a hírhedt szélsőjobboldali
hírében álló Christian Käsnek, a német republikánusok vezető aktivistájának.
Hans-Jürgen Doll, a Baden-Württembergi Alkotmányvédő Hatóság elnökhelyettese ezen
nem csodálkozik, hiszen mint mondja: Haider és Käs "a külföldiek elleni gyűlöletben
semmiben sem különböznek".
Haider és csapata először egyértelműen tagadta ezt a találkozást, majd azt állították,
hogy Haider nem ismerte Käst. Eközben a bécsi Kurier kiderítette, hogy Haider már
1992-ben egy németországi gyűlésen név szerint említette őt.
A múlt hét végén Haider az olasz szeparatista Északi Liga vicenzai rendezvényén
jelent meg, ahol a szabad Padániát éltette. Amikor Haideréket megkérdezték, hogy ez
megfelel-e a valóságnak, először itt is mindent letagadtak. Aztán az osztrák tévében
bemutatott felvételen mindenki láthatta és hallhatta Haider kurjongatását. Az FPÖ
vezetője ekkor végre beismerte, hogy Vicenzában töltötte szabadságát, és azt állította:
Umberto Bossi felismerte őt egy kávéházban és spontán módon meghívta a gyűlésére.
Populista siker Svájcban : Bűntudat és idegenek nélkül
Svájc koalíciós kormányát megrázta a jobboldali előretörés a parlamenti választásokon.
Az eredmények kérdésessé teszik az alpesi ország negyven éves Európa-párti, menekültbarát
politikájának jövőjét.
Ausztriához hasonlóan a Svájci Néppárt (SVP) is újabb helyeket foglalhat el a törvényhozásban:
ötven százalékkal nőtt részvételük a parlamentben, így az SVP a második
legnagyobb frakcióvá lépett elő. Christoph Blocher, a milliárdos ipargyáros, aki a párt
"idegeneket" támadó hangadója, máris a négy párt közötti hatalommegosztás
felszámolását sürgeti.
A milliárdos pártja szorgalmazza a bevándorlás korlátozását és támadja a koalíció
Európai Unióhoz közelítő politikáját. A választókat nagyban befolyásolta a balkáni
háború, melynek révén rekordmennyiség? menedékjog-kérelem érkezett, felerősítve
a menekültek beáradásától való félelmet.
Adolf Olgi SVP-s védelmi miniszter megjegyezte: "a Svájci Néppárt történelmi győzelmet
aratott", és arra számít, hogy mozgalma még nagyobb befolyásra fog szert tenni.
Egyelőre azonban a szociáldemokraták birtokolják a legtöbb parlamenti helyet, míg a
radikális demokraták a harmadik helyre estek vissza.
Az alpesi ország meglepő voksolási eredményeire különös fényt vet az ausztriai
szavazás és a német tartományi választások kimenetele. Ausztriában Haider szélsőjobboldali
beállítottságú pártja tört előre, míg Németországban a szociáldemokraták
szenvednek sorra vereséget a tartományi választásokon. Jörg Haider hangsúlyozta,
hogy a svájci választási eredmények a "szocializmus felívelésének" végét
jelzik. Blocher viszont elutasította, hogy párhuzamot vonjanak Haider és ő közé.
Sokkal inkább Svájc függetlenségét védelmező hazafinak állítja be magát, aki Európa
és az ENSZ részéről érkező fenyegetésekre reagál.
A választás kimenetelének másik fő oka egyes elemzők szerint az, hogy a II. világháború
óta először rendült meg a svájciak önértékelése, amikor kiderült, hogy svájci
bankok németek által elrabolt zsidó kincseket őriznek. Fény derült arra, hogy az
alpesi ország a háború alatt nemcsak az üldözöttek megmentésével foglalkozott.
Blocher kritikusai szerint arra vállalkozott, hogy elcsitítja a svájciak bűntudatát.
Ezért tudott most a választáson ekkora sikert elérni.
1999. 10. 30. (III/43)
