Jurij Szkuratov állásából felfüggesztett orosz főügyész. "Túlzott alapossággal"
vizsgálta az elit korrupciós ügyeit Fotó: MTI
A klánok harcának célja az, hogy az országban biztosítsák a maguk és híveik számára
a gazdasági és politikai befolyást. Ehhez viszont az ellenfél befolyását kell csökkenteni.
Egyik eszköz e cél eléréséhez a vetélytárs lejáratása. Az utóbbi két hónapban
a két klán közötti küzdelem felerősödött. A Kreml-pártiak a moszkvaiakat,
pontosabban Luzskovot és Primakovot gyanúsították az akkoriban nyilvánosságra került,
Jelcint és családját érintő hírek "tálalásával". Luzskov bejelentette: "Amennyiben
Jelcin nem ad magyarázatot a svájci pénzbotránnyal kapcsolatban, minden erre vonatkozó
hírnek hitelt adok." A Kreml először nem tudta mit válaszoljon. Hacsak nem tekintjük
válasznak az elnöki adminisztráció fejének azon – nem túl meggyőző –
nyilatkozatát, hogy sem Jelcinnek, sem a családtagjainak nincs külföldön semmiféle
számlája.
Luzskov és hívei folytatták a támadást. Azonban a moszkvai lakóházrobbantások után
fegyverszünet állt be. Ennek kezdeményezője a Kreml volt. Szeptember 13-án az ország
lakosaihoz intézett beszédében Jelcin kijelentette: "Tisztában vagyunk azzal,
mennyire nehéz dolga van most a moszkvai főpolgármesternek. Kész vagyok minden segítséget
megadni a számára ezekben a nehéz napokban."
Úgy tűnt a közös baj véget vet a klánok harcának. Két nappal Jelcin nyilatkozata
után Luzskov bejelentette, nem indul az elnökválasztáson. Ezt úgy is lehetett érteni,
hogy a főpolgármester nem fogja megakadályozni Jelcint abban, hogy Putyint tegye meg utódjának.
Azonban néhány nap múlva Primakov az Otyecsesztvo (Haza) pártról beszélve azt
mondta: "A választások után a hatalomgyakorló párt akarunk lenni." A Kreml ellentámadásba
lendült: a kormányh? ORT tévéadó műsoraiban és néhány újságban a moszkvai főpolgármester
és a volt miniszterelnök viselt dolgait tárgyalta. Talán erre adott válaszként értékelhető
a Moszkovszkij Komszomolec cikke, amely azt próbálta bizonyítani, hogy a nemrégiben történt
robbantások mögött is a Kreml állt.
A Kreml válaszul egy listát jelentetett meg a Novije Izvesztyijaban, amely százhatvankét
vezető politikus és vállalkozó nevét tartalmazta, valamint Jelcin és lánya nevét
is. A cikk állítása szerint ezt a "feketelistát" még a miniszter Primakov állította
össze, hogy gazdasági bűncselekményekért felelősségre vonja a rajta szereplő
embereket. Kétségtelen a kapcsolat Luzskovék és a felfüggesztett főügyész, Jurij
Szkuratov között. Ő az, aki azt ígérte, hogy felgöngyölíti a kremli korrupciós ügyeket.
Szkuratov leváltása már kilenc hónapja terítéken van. Jelcin nemrégiben harmadszor
terjesztette elő a kérdést a szövetségi tanács gyűlésén, azonban a többség a
leváltás ellen szavazott. Ez ugyan a moszkvai klán rövidtávú diadala, de alapjában
véve a Kreml vezet. Jelentős szerepe van ebben Putyin miniszterelnöknek, aki nemrégiben
egy nemzetközi konferencián kijelentette: "Mi vagyunk a leginkább érdekeltek abban,
hogy piszkos orosz pénzek ne más országok bankjaiban legyenek tisztára mosva." Ha
hinni lehet az utolsó közvélemény-kutatásnak, a legutóbbi egy hónap alatt a
miniszterelnök népszerűsége öt százalékról huszonhétre emelkedett, így csak egy
százalékkal marad el Primakové mögött. Luzskov az ötödik helyre csúszott vissza.
Ennyi az eredménye a két háborúnak, ami ma Oroszországban folyik – a csecsenek
elleni és a klánok közti háborúnak.
1999. 10. 22. (III/42)
