Jacques Chirac francia elnök nézi Csiang Cö-min kínai államfővel táncoló feleségét,
Bernadette asszonyt. Túl a kötelező udvariasságon Fotó: MTI
Csiang Cö-min európai útját szinte mindenhol tiltakozások kísérték. Franciaországban
felháborodást váltott ki a kínai elnök és Bernadette Chirac rövid tánca a fogadási
ceremónián. "Túl messzire ment a francia elnök és felesége – mondták a tiltakozók.
– Csiang Cö-min továbbra is egy olyan ország diktátora, ahol embereket kínoznak meg
és ítélnek halálra, ők meg keringőznek velük." Egy kínai emigráns vezető, Vej
Jingseng nem minden élc nélkül célzott Cö-min franciaországi fogadtatására: "Ha
az ember meg akar hívni egy véres kez? diktátort az otthonába, legalább arra kérje
meg, hogy a jövőben egy kicsit kevesebbet öljön."
A párizsiak egyet nem értésük jeléül szórólapokat is dobáltak az épületek tetejéről.
A rendőrség pedig őrizetbe vette a júliusban betiltott Falun Gong mozgalom tizenkét
tagját, akik Csiang Cö-min látogatása ellen tiltakoztak, valamint száz Tibet-barát tüntetőt.
Ezzel egy időben Pekingben is több tucat Falun Gong-tagot tartóztattak le, akik a
Tienanmen téren tiltakoztak a vallási tevékenységet korlátozó törvénytervezet
ellen. A Nemzeti Népi Kongresszus ugyanis törvényt készül elfogadni "a vallási
kultuszok terjedésének megakadályozásáról", amely a hivatalosan megengedettől eltérő
vallási irányzatok ellen irányulna. A kínai kormány a Falun Gonggal kapcsolatosan
kijelentette: "Kíméletlenül szét fogja zúzni a szektát."
A saját adatai szerint 100 millió tagot számláló kultusz a buddhizmus, a taoizmus és
a meditáció elemeit ötvözi. Betiltásuk óta százakat vettek őrizetbe hívei közül.
Egyik vezetőjüknek a jövő héten sorra kerülő tárgyaláson kell a bírák elé állnia
államtitkok ellopásának és kiszivárogtatásának vádjával. A kultusz további
harminc tagja szintén hasonló vádakkal kerül a bíróság elé: ha bűnösnek találják
őket, akár halálbüntetést is kiszabhatnak rájuk.
A Falun Gong tagjait folyamatos zaklatások érik: Heilomgjiang tartományban például
egy 11 éves kisfiút a közösséghez való tartozása miatt rúgtak ki az iskolából. A
sheingli olajmezőn a rendőrök egy 42 éves férfit vertek halálra, egy tizennyolc éves
lány pedig a napokban vesztette életét rendőrségi fogságban. Cseng Jing akkor sebesült
meg, amikor augusztusban rendőri kísérettel vonaton Csiamuszéba szállították, ám
mivel a rendőrök durván bántalmazták, a lány – állítólag önként – kiugrott
a mozgó szerelvényből. Rajta kívül egy 38 éves férfival is ugyanez történt
szeptemberben: ő azt követően ugrott ki egy vonatból, hogy a rendőrök megkínozták.
A férfi a zuhanáskor szerzett sérüléseibe halt bele. Amikor megtalálták, a keze meg
volt bilincselve.
A vallásszabadság tiszteletben tartása mellett a másik vitás kérdés Kína és a
Nyugat között Tibet státusa. A kínai elnök a dalai lámával való tárgyalásoknak már
a megkezdéséhez is kemény feltételeket szabott. A Le Figaro cím? francia napilapnak
Csiang Cö-min kifejtette: Tibet vallási vezetőjének le kell mondania a "függetlenségi
politikáról" és a "felforgató tevékenységről", valamint el kell ismernie
Tibetet Kína elválaszthatatlan részeként, Tajvant pedig kínai tartományként.
A különbségek ellenére Chirac jelezte: teljes az egyetértés Franciaország és Kína
között a kulcsfontosságú politikai kérdésekben, főként a többpólusú világrend
felállításának szükségességében. Chirac elmondta: a kínai elnökkel közös álmuk
egy olyan világ, amelyet egyetlen nagyhatalom sem ural, és amelyben hangsúlyozzák az
ENSZ által támogatott nemzetközi jog fontosságát.
Kritikusok szerint még az emberi jogokhoz való viszonyban mutatkozó különbségeket is
háttérbe szorítja az üzleti érdek, amely különösen a brit–kínai megbeszéléseken
játszott fontos szerepet. Franciaországban pedig körvonalaztak egy megállapodást,
amelynek értelmében egy európai konzorcium 2,5 milliárd dollár értékben repülőgépeket
adna el Kínának.
Mohammed Hatami iráni elnök e heti látogatását megelőzően húsz éve, az
iráni forradalom győzelme óta nem járt iráni államfő Párizsban. A látogatás érdekessége,
hogy a Szajna-parti város fogadta be a legtöbb iráni emigráns ellenzékit, akik közül
a látogatás előtt a francia rendőrség többeket előállított.
1999. 10. 30. (III/43)
