"A meteorok akkor jöttek létre, amikor a Tempel-Tuttle üstökös által hátrahagyott
por- és jégszemcsék becsapódtak a föld légkörébe" – olvasható az ELTE Csillagászati
Tanszékének internet-oldalán. "A meteorok csoportos becsapódását akkor nevezzük
meteoresőnek, ha azok száma meghaladja az ezret. A múlt század legerősebb meteorzáporát
is a Leonidák produkálták 1833 novemberében. A korabeli feljegyzések szerint a szabad
szemmel megfigyelhető meteorok száma mintegy 240 ezer volt a kitörés összesen körülbelül
9 órája alatt, de a legintenzívebb szakaszban 100 ezer meteor hullott óránként!"
"A természet hozzájárulása ez az ezredforduló ünnepléséhez" – jegyezte meg a
jeruzsálemi Héber Egyetemen dolgozó Ariel Cohen, a légköri tudományok professzora.
Az elmúlt 33 év "legcsodásabb meteorviharának" nevezték az Arab-sivatagban a
jelenséget figyelemmel követő csillagászok. A meteor-eső a Földnek ezen a pontján
jelentette a legnagyobb élményt a csillagászoknak.
Mintegy 50 csillagász töltötte az éjszakát a Jordán-sivatag fagyos éjszakájában.
"Különös élmény volt. Még soha sem láttam ilyen meteoresőt, pedig már 25 éve
vagyok a szakmámban" – jegyezte meg a bonni Georg Dittie. Az óránként 240 ezer
kilométeres sebességgel légkörünkbe becsapódó meteorok nem okoztak kárt a Föld körül
keringő műholdakban.
1999. 11. 20. (III/46)
