Csi Fa-zsen főkonstruktőr megvizsgálja a világűrből visszatért űrhajót. Dobogósok
Fotó: MTI
A kínai híradások szerint a távirányított Senzhu, a "Mennyei Hajó" tizennégyszer
kerülte meg a földet, mielőtt sikeresen leszállt Belső-Mongólia sztyeppéin. Ezzel Kína
lett a harmadik nemzet a volt Szovjetunió és az Egyesült Államok után, amely ilyen űrhajóval
rendelkezik, és egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy embert juttasson az űrbe. Kína
már eddig is több tucat műholdat indított útnak mind belföldön, mind külföldön
"Hosszú Menet" elnevezés? rakétái segítségével, eddig azonban még soha nem
hozott viszsza űrhajót a földre.
Kína érzékeny pontja, hogy még mindig nagyban függ a külföldi technológiától –
vélik egyes elemzők. Az országnak ez azért is kellemetlen, mert korábban éppen Kína
volt a legfejlettebb technológiával rendelkező ország, amely megismertette a világgal
többek között a puskaport, a nyomtatást és az iránytűt. A hivatalos történelemkönyvek
továbbra is elfelejtik azt a tényt, hogy a
kínai atombombának szovjet gyökerei vannak. A kommunista párt vezetői az űrprogrammal
kapcsolatban tagadták, hogy az ország a nukleáris és rakétatechnikát az Egyesült Államoktól
lopta volna.
Miközben Kína űrprogramja sikereit ünnepelte, Lee Teng-hui tajvani miniszterelnök
azzal vádolta meg az országot, hogy 100 ballisztikus rakétát helyezett el Tajvanhoz közel
eső területein. Üzletembereknek tartott beszédében Lee kijelentette: "Tudjuk, hogy
a két fél
között növekvő feszültség negatív hatásokat vált ki Kínában, ami az egyik országnak,
de a térség egyetlen államának sincs hasznára".
1999. 11. 27. (III/47)
