Meg kívánja-e változtatni Ausztrália 98 éves alkotmányát, hogy helyette köztársasági
államforma léphessen életbe, és kívánja-e, hogy a királynő helyett a parlament által
választott elnök legyen az államfő – ez volt a kérdés, amire a múlt hét végén
minden ausztrálnak választ kellett adnia. Többségük úgy döntött, hogy nem. A választások
eredménye újabb vihart kavart az ausztrál közéletben. "A mai nap különleges nap
országunk, Ausztrália történelmében. Az ausztrálok nemet mondtak a királynő »menesztésére«"
– nyilatkozta Kerry Jones, a monarchisták kampányának vezetője, akik a stabil kormányzás
győzelmeként könyvelték el a végeredményt. A republikánusok szerint viszont az
eredmény a következő kampány új kezdetét jelentheti.
A zömében köztársaságpárti ausztrál média felháborodását fejezte ki a vereség
miatt. "Ez a »nem« szerintem azt jelenti, hogy az ausztráloknak nincs önbizalmuk"
– vélte a Sunday Telegraph cím? lap újságírója. "Elfogadhatatlan, hogy az
emberek elutasították a köztársaságot" – írta a Canberra Times.
A választásokat követően II. Erzsébet nyilatkozatában elmondta: "Elfogadom és
tiszteletben tartom az eredményt. Mindig is hangsúlyoztam, hogy a monarchia jövője
Ausztráliában egyedül az ausztrál nép kezében van: csak ők dönthetnek felőle,
demokratikus és alkotmányos eszközökkel."
Ausztrália egyébként 1788-tól brit gyarmat volt, 1901-től pedig – amikor hat állama
föderációt hozott létre – független nemzet lett. A nemzetközösség tagjaként
viszont sok más országhoz – például Kanadához vagy Új-Zélandhoz – hasonlóan a
brit uralkodót ismeri el államfőnek.
1999. 11. 13. (III/45)
