A názáreti főtéren lerakták az új mecset alapkövét. Nem mozdíthatatlan
Fotó: MTI
A názáreti iszlám fundamentalisták már két éve követelik, hogy a bazilika előtti
téren, ahová a városháza egy Szent Márk típusú velencei teret képzelt el a
millenniumi zarándokok számára, mecsetet építhessenek. Állításuk szerint a terület
a muszlim vallási hatóság, a Wakf kezelésében áll. A városi körzeti bíróság döntése
szerint ezzel szemben a terület állami tulajdon. A keresztényeket és muszlimokat tömörítő
arab testület javaslatára egy miniszteri bizottság úgy döntött, hogy a vitatott terület
harmadán engedélyezi a mecset építését, míg kétharmada a keresztény hívők és
egy rendőrállomás rendelkezésére áll majd. Ebbe a város keresztény és muszlim
lakossága belenyugodott, így az alapkőletétel minden rendzavarás nélkül lezajlott.
Mint ismeretes, korábban a vita tettlegességig fajult a két világvallás hívei között,
s az izraeli rendőrségnek kellett szétoszlatnia az egymás ellen tüntető csoportokat.
Az ünnepélyes ceremónián azonban sem a kormány, sem a palesztin hatóság képviselői,
sem a város vezetői nem jelentek meg.
A miniszteri bizottság döntését a jobboldali izraeli ellenzék is élesen bírálta.
Ehud Olmert jeruzsálemi főpolgármester szerint a mecset építése azon a téren "felelőtlen
és ízléstelen". Michel Sabah, a jeruzsálemi latin pátriárka a többi keresztény
felekezettel együtt az izraeli kormány döntése elleni tiltakozásul két napra bezáratta
a keresztény vallás szent helyeit. A templomkapukra kifüggesztett nyilatkozat – miközben
felmenti a muszlim fundamentalistákat – az izraeli kormányt vádolja a mecsetépítéssel.
Ezt a retorikát vette át a Szentszék. Angelo Sodano, a Vatikán külügyeinek irányítója
szerint Izrael a "hívők megosztására törekszik ahelyett, hogy egységüket támogatná."
Jasszer Arafat és a jeruzsálemi muszlim Nagytanács mindent elkövetett, hogy az alapkőletételt
elhalassza, mert nem akarta a Vatikánnal meglévő szívélyes baráti viszonyt a mecsetépítés
"oltárán" feláldozni. A vatikáni üzenet dicséretben részesítette a mecsetépítő
iszlám fundamentalistákat, miközben felelőssé tette a döntést jóváhagyó izraeli
kormányt.
Az alapkövet lerakták, a kedélyek megnyugodtak, és senki sem beszél arról, hogy
mikor kezdik meg az építést. Egyelőre nincs meg a szükséges pénzösszeg; úgy látszik,
a vallási hevület felülmúlta a rendelkezésre álló anyagi fedezetet.
Annál többet hallani arról, hogy a munkálatok megkezdésére csak a távoli jövőben
lehet számítani. A hiányzó pénzt Abdallah szaúdi trónörökös biztosítaná, ha a
názáreti muszlimok beleegyeznének, hogy a mecset bár Názáretben, de egy másik
telken épülne meg. A herceget a sajtóhírek szerint Arafat beszélte rá az adakozásra,
mivel a palesztin államalapításnál számítanak a pápa segítségére is.
Kéz a kézben imádkoztak zsidó, muzulmán és keresztény egyházi személyek,
valamint a Dalai Láma szerdán Izraelben, a Genezáret-tó partján. A tó közelében,
Beit Gavriélben tartott vallásközi konferencia keretében elhangzott közös imát azért
mondták, hogy Izrael földjére újra essen eső. A tó felé, majd Jeruzsálem irányába
fordulva elmondott fohász hatékonyságában ugyan kételkedett a Dalai Láma, azt
azonban nem tagadta, hogy jelentős szimbolikus szerepe van az együttes megjelenésnek és
a közösségvállalás kinyilvánításának. Újságírói kérdésekre válaszolva
egyenesen bevallotta: nem hiszi, hogy imájukra válasz érkezhet odafentről, de ártani
biztosan nem árthat. A közös ima iránti fenntartásait firtató újságíróknak a
szintén jelen lévő Menachem Froman rabbi kifejtette: a materializmus és a szellemi értékek
hiánya sokkal nagyobb veszélyt jelent a fiatalokra, mint az esetleges eltérés saját
vallásuktól. (Jerusalem Post)
1999. 11. 27. (III/47)
