Viktor Klima kancellár kézfogása Jörg Haiderrel. Klima feladta
Fotó: Hetek-archív
Haidernek és pártjának, az FPÖ-nek nem kellett sokáig várnia, hogy a konzervatív
ÖVP – amely az októberi választásokon harmadik lett, és 1945 óta nem kapott olyan
kevés szavazatot, mint 1999-ben – és a szociáldemokrata SPÖ a csapdájukba essen.
Persze az ÖVP vezetője, Wolfgang Schüssel, aki külügyminiszterként bemutatta, mire képes,
amikor egyszer újságírók előtt egy magas rangú német hivatalnokot disznónak
nevezett, most azt bizonyította, hogy tulajdonképpen nem is kívánt igazán koalícióra
lépni az SPÖ-vel. Valójában meg akarta ragadni az utolsó alkalmat, hogy kancellár
legyen, mielőtt pártja még több szavazót veszít.
Ausztria politikai elitje alaposan lejáratta magát. Thomas Klestil elnök taktikája,
hogy először Viktor Klima kancellárt bízza meg a többi párt szándékainak kipuhatolásával,
és csak decemberben kéri fel kormányalakításra, csődöt mondott. Klestil abból
indult ki, hogy az eddigi koalíciós pártok, az SPÖ és az ÖVP elsősorban Ausztria
javát fogják szem előtt tartani. Hogy milyen ügyetlenségeket követtek el a tárgyalásokon,
azt majd a kezdő politológusoknak tanítani fogják. Schüssel népszerűsége ezzel a
taktikázással – miután először bejelentette, hogy ha pártja harmadik helyet kap a
választásokon, akkor ellenzékbe vonul, majd ennek ellenére mégis tárgyalt Klimával,
hogy a végén Haider partnerévé váljon – a mélypontra került. Végül az SPÖ,
amely majdnem minden elvét feladta, lemondott, és mégis ellenzékbe kerül. Ha ma választások
lennének, a közvélemény-kutatások szerint kevesebb szavazatot kapna, mint az FPÖ.
Schüssel most azt hangoztatja, hogy mielőtt szövetséget köt Haiderékkel, közös
nyilatkozatban kijelentik: tisztelni fogják az emberi jogokat, és Ausztriában nem fogják
bántani a külföldieket. Különös a helyzet, hiszen ilyesmit általában katonai
puccsal hatalomra került tábornokok jelentenek ki, és nem demokratikus politikusok,
akikről mindez eleve feltételezhető.
Ma már nyíltan felszólalnak olyan ÖVP-politikusok, akik világosan látják, hogy egy
Haiderékkal kötött koalíció az osztrák kereszténydemokraták végső bukásának előjele.
Annál is inkább, mivel Haider Karintiában marad tartományi kormányzóként, ami
annyit jelent, hogy ha a kormány valami eredményt tud felmutatni, akkor ezt magának
fogja tulajdonítani, ha pedig valamilyen területen hibákat követnek el, akkor ezért
Schüsseléket teszi felelőssé.
Az osztrák tévé és rádió részletesen beszámolt a külföld negatív reakciójáról,
amire Schüsselék azt válaszolják, hogy mindez csak osztrák belügy, és hogy a
Haiderrel kötött szövetség nem fog ártani Ausztriának. Ezt mondta pártja 1986-ban
is, amikor Kurt Waldheimet állították elnöknek, aztán kiderült, hogy a Wehrmacht
volt hírszerző tisztjének életrajzában volt néhány homályos év, amelyeket a "keresztény
értékeket" hangoztató későbbi elnök elhallgatott. Miután a Zsidó Világkongresszus
(WJC) ezt szóvá tette, a konzervatív ÖVP sikeres nacionalista és antiszemita kampányt
folytatott. Csak ezután látta Haider is, hogy elérkezett az ideje, hogy puccsszerűen
átvegye pártja vezetését. Ha pártját antiszemitizmussal vádolták, mindig is rá
tudott mutatni arra, hogy más pártok politikusai is mondtak ilyeneket. Schüsselnek és
Haidernek vigyáznia kell, mert ha a külföld kritikájára megint hasonló kampánnyal válaszolnak,
akkor éppen külföldi kritikusaikat igazolják.
Haider New Yorkban egy vörös sapkát viselő rabbival fényképeztette le magát. A képet
a Neue Kronenzeitung publikálta azt bizonyítandó, hogy aki ezt teszi, és elmondhatja
magáról, hogy karintiai tartományi kormányzóként "még egy rabbi fiának is osztrák
állampolgárságot biztosított", az nem antiszemita és nem idegengyűlölő. Persze
azokon kívül, akiknek érdekében áll mindezt elhinni, senki sem hiheti, hogy ez több,
mint taktika.
2000. 01. 29. (IV/5)
