Pierre Moscovici francia Európa-ügyi miniszter és Göncz Árpád államfő. Gyors
reformokat ígért Fotó: Courier
A franciák szeretnék még a 2000. év vége előtt, "gyorsan és egyszerűen"
megreformálni az Európai Unió (EU) intézményeit, hogy az minél előbb kész legyen
befogadni a csatlakozásra váró országokat. Az unió bővítésére nemcsak a belépni
vágyó országoknak kell felkészülniük, hiszen számos elmarasztalást kap maga a
szervezet is. Sokak szerint a jelenlegi tizenöt tagország politikájának összehangolása
sem megy zökkenőmentesen. A strasbourgi európai parlamenti választásokról a szavazók
tömegével maradtak távol, ami jelzi, hogy Európa még nem olyan hatékony, mint
amilyennek a közvélemény látni szeretné. Tizenkét országgal folynak csatlakozási tárgyalások,
ha most vennék fel őket, nagy valószínűséggel meg is bénulna az EU működése. A
decemberi helsinki uniós csúcstalálkozón szó volt arról, hogy 2002 végéig be kell
fejezni az intézményi reformokat, melynek eredményeképpen az EU is alkalmassá válik
az új tagok befogadására. "Magyarország – az eredeti elképzelések szerint –
2001 végéig kíván felkészülni a csatlakozásra. Ez azt jelenti, hogy 2002 végére
mindkét fél készen áll a bővítésre" – mondta a Moscovicivel közösen tartott
sajtótájékoztatón Martonyi János külügyminiszter.
Sokan nem haboznak rámutatni az uniós bővítés kockázataira sem: félnek attól, hogy
tovább csökken az európai politikai hatékonyság, és további aggodalmakat gerjeszt
annak lehetősége, hogy a keleti munkaerő Nyugatra települ át, ha szabad lesz az átjutás
a határokon.
Az utóbbi időben napvilágot látott nyugati értékelések rendszerint első helyre
tették Magyarországot a csatlakozási felkészülés sikeressége szempontjából, az
ország a belépni vágyók közül a legközelebb áll a nyugati normákhoz, de az nyilvánvaló,
hogy sok még a tennivaló. Moscovici lapunknak elmondta: amennyiben Magyarország képes
végrehajtani a szükséges reformokat néhány még fennmaradó, kényes területen – például
a környezetvédelemben, de a közlekedés is ilyen, az igazságügyi, belügyi, a belső
biztonsággal kapcsolatos kérdések és a mezőgazdasági átmenet kérdései is
idesorolhatók –, semmi ok sincs kétségbe vonni, hogy Magyarország képes lesz
mindazt az ambiciózus feladatot végrehajtani, amit maga elé tűzött. "Magyarország
rövidesen az Európai Unió tagjává válik, vagy elsőként, vagy az elsőként
csatlakozó államcsoport tagjaként" – nyilatkozta Moscovici a Heteknek.
Moscovici azon nyugati politikusok közé tartozik, akik szerint a bővítés "politikai
szükségszerűség", és a következő kör után sem fog megállni. "Szerintem Európának
2010-ben mintegy huszonöt tagállama lesz, 2020-ban pedig harminc. Ez már nem az az Európa
lesz, amit ma ismerünk" – mondja Moscovici. A reformerek szeme előtt lebeg többek között
egy európai alkotmány és hadsereg létrehozása is, amelynek nem angol vagy német
katonái lennének, hanem európaiak. A változások ütemével ma még sokan elégedetlenek.
Őket Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke nemrégiben azzal próbálta nyugtatni,
hogy a Római Birodalom óta most először egyesítik Európát. Igazán megérdemelnek
egy kis türelmet.
2000. 01. 22. (IV/4)
