Lapusnyik Béla a magyar államvédelem titkosszolgálati munkatársa 1962. május 9-én
Hegyeshalomnál magyar határőrök golyózáporának közepette menekült át Ausztriába.
Az eredeti elképzelés szerint átadták volna őt a CIA-nak, előtte azonban az osztrák
államrendőrség őrizetbe vette és ki akarta hallgatni. Ám a 38. kihallgatása után váratlan
esemény történt. Június 2-án légzési nehézségek miatt a Rossauer laktanyából kórházba
szállították, ahol 4-én szörny? kínok között meghalt. Miközben a rendőrség és
az ügyészség a halál hivatalos okaként szívritmuszavar miatt bekövetkezett fulladást
nevezett meg, az államrendőrség szűkebb berkeiben már pislákolt a gyanú, hogy mérgezésről
van szó. Az akkori feltételezések szerint ennek hátterében egy rendőrségi
alkalmazott, a titokzatos "Mister 7" állt, aki valójában a kommunisták megbízásából
tevékenykedett. A CIA úgy sejti, a börtönőrök között is voltak kommunisták vagy
szimpatizánsaik, akiknek a feladata volt időnként a nem kívánatos személyek likvidálása.
A felfedett dokumentum most új információkkal szolgál. Az irat tartalma szerint jól
informált politikusok – többek között Bruno Kreisky akkori külügyminiszter –
egyetértettek abban, hogy a fiatalember mérgezés áldozata lett. De mivel a törvényszéki
orvosszakértő legcsekélyebb nyomát sem találta semmiféle mérgezésnek Lapusnyik
testében, a halál okaként maradt az eredeti verzió. Mindamellett a 24 esztendős, ÁVÓ-s
munkatárs az utolsó, június 2-i kihallgatáson majd kicsattant az egészségtől és erőtől.
Azóta már köztudott, hogy az orosz KGB olyan gyilkos szer előállítására volt képes,
amely a megmérgezett személy halála után elpárolog a szervezetből – állítja a
Kurier.
Az amerikai titkosszolgálat dokumentációjában az a furcsa tény is megállapításra
került, miszerint az osztrák hivatalos szervek nem mutattak túl nagy érdeklődést az
eset felderítését illetően. Még lehangolóbbak az amerikai kommentárok Ausztria
biztonsági politikájával kapcsolatban: "Az Egyesült Államok nagykövetsége ezt az
esetet úgy értékeli, mint az osztrák demokrácia törékenységének egyik további
jelét" – áll a CIA aktáiban. A közzétett iratokból kiderül továbbá, az osztrák
szervek súlyos hibát követtek el azzal, hogy a magyar ügynök kínkeserves haláltusája
közben nem biztosítottak tolmácsot számára. A dokumentum közzététele kapcsán a bécsi
napilap úgy véli, hogy "Magyarországon tovább működik az ügynökhálózat". A
Wilhelm Theuretsbacher tollából származó cikk érdekes tényeket közöl a kelet-európai
biztonsági szolgálatok munkáiról. "Miközben egyre több új információs anyag lát
napvilágot az egykori keleti titkosszolgálatok ügynökeiről – így Theuretsbacher
–, a magyar kormány elutasít mindenfajta együttműködést." Magyarország
rendelkezett a legkiépítettebb kémhálózattal Ausztriában. Az egykori Varsói Szerződés
tagállamainak titkosszolgálatai a KGB utasításai alapján foglalták el tevékenységi
területüket. Így például az NDK számára Ausztria csak egy "mellékfront" volt.
Csehszlovákia megelégedett az egyszer? lehallgatással és a Bécsben élő cseh emigránsok
megfigyelésével, mivel Ausztriáért a fő felelősnek Magyarországot tekintették. A
Kurier példaként egy Magister C. fedőnev? magyar hajótársasági alkalmazottat említ,
akit azért ítéltek el Linzben, mert minden esztendőben aktualizált fotókat készített
az osztrák szövetségi hadsereg általa ismert bunkereiről.
2000. 01. 29. (IV/5)
