Egon Krenz, az NDK utolsó vezetője. Elviszi a balhét Fotó: MTI
Ki is Egon Krenz, aki most látszólag az ex-DDR és a Német Szocialista Egységpárt
(NSZEP) valamennyi bűnéért "elviszi a balhét"? Már 18 esztendősen, két évvel a
berlini munkásfelkelés elfojtása után tanárképző főiskolásként belépett az
NSZEP-be. A kommunizmus és az antifasizmus eszméiért lelkesedő fiatalember politikai
karriereje a Szabad Német Ifjúságban (FDJ), a keletnémet KISZ-ben startolt az ötvenes
évek végén. A berlini fal 1961-es felhúzása, a német–német kapcsolatok elhidegülése
idején Krenz már az FDJ központi tanácsának titkára. E posztját az után is
megtartotta, hogy Walter Ulbrichttól 1971-ben Erich Honecker vette át az Egységpárt irányítását.
Krenz 36 évesen, 1973-ban lett – a Moszkvából távirányított – NSZEP Központi
Bizottságának tagja. A nyolcvanas években már nyílt titok volt, hogy Erich Honecker
jobb keze – vagy ahogy az NDK-ban mondták "nevelt fia" –, Egon Krenz előbb-utóbb
átveszi a párt és az állam irányítását "tanítómesterétől". Krenz ekkor már
olyan közel került a tűzhöz, hogy – amint a januári jogerős bírósági döntés tükrözi
– meg is égette magát. Ott volt a Stasi-rezsim minden fontosabb döntésénél, tudott
a keletnémet spiclirendszer valamennyi aljasságáról, a törvényesített embertelenségekről.
Mihail Gorbacsov nemzetközi porondon való megjelenésével a leghűségesebb csatlósnál,
az NDK-ban is kezdtek terjedni a peresztrojka eszméi, a megreformálható szocializmus
ideái. Honeckernek nem tetszett a moszkvai fordulat, de arra aligha gondolt, hogy az NDK
fennállásának 40. évfordulójára rendezett berlini katonai parádé tribünjén a
szovjet pártvezér csókja búcsúcsók lesz. A naptár 1989. október 7-ét mutatott. A
megnyitott magyar–osztrák határon ekkor már keletnémetek tízezrei menekültek az
NSZK-ba: elérkezett Egon Krenz nagy pillanata. Az október 18-án lemondatott Honeckertől
átvette az NSZEP főtitkári posztját, valamint az államfői posztot. Krenz kiskirálysága
csak néhány hétig tartott. November 9-én megrepedt a berlini fal, s pontosan egy évtizeddel
később az immáron egységes Németország bírósága hat és fél évi szabadságvesztésre
ítélte az NDK utolsó vezetőjét. Krenz vonakodott bevonulni – az NSZK legmodernebb,
már-már szállodai színvonalú – börtönébe. Noha fellebbezett, 63. születésnapját
négyágyas cellájában fogja ünnepelni. Csekélyke vigasz, hogy szomszédja a három évre
ítélt Günter Schabowski, aki az NSZEP politikai bizottsági tagjaként 1989. november
9-én este bejelentette a belnémet határok megnyitását, vagyis a véres keletnémet
diktatúra végetértét.
2000. 01. 22. (IV/4)
