Az amerikai hadügyminisztérium által harminc évvel ezelőtt alapított világhálózat
eredetileg azért jött létre, hogy katonai információcsere céljait szolgálja – célja
elsősorban információszolgáltatás volt, és a mai napig az is maradt, ezért olyan
nehéz a rendszer megzabolázása. A felhasználók és az üzleti világ ma már nemcsak
arra használja az internetet, amiért azt létrehozták. A biztonsági tényező méginkább
másodlagossá vált, amikor az egyetemi hálózattá bővülő internetet tovább és tovább
fejlesztették – állítja Russ Cooper, aki egy internetes biztonsági cég vezetője.
A "hacker" kifejezés nem kizárólag negatív tevékenységre utalhat. A hackerek között
is vannak "jók" és "roszszak". Míg a "jó" hackerek tevékenysége nemigen
válik ismertté, az illegalitást választó kalózok hírhedt akcióiról már mindenki
hallott.
Az utóbbiak közül került ki az is, aki 1997-ben megakadályozta a NASA űrközpontját
abban, hogy kommunikáljon az űrben tartózkodó Atlantis űrrepülőgéppel. Mások
hitelkártyákat lopnak, vírusokat gyártanak, óriáscégek információcseréjét bénítják
le. Vagy még ennél is messzebbre mennek. A kilencvenes években többször is megesett,
hogy rosszindulatú hackerek az amerikai 911-es segélykérő telefonvonalat tették elérhetetlenné.
A legutóbbi hackertámadások célpontjai a múlt héten a Yahoo! népszerű nemzetközi
internetes információkereső-rendszer, illetve a kereskedelmi forgalmat lebonyolító
Buy.com, az eBay és az ETrade cégek internetoldalai voltak, szolgáltatásaik órákra
megszüntek.
Tavaly több rosszindulatú programozó által gyártott számítógépvírus is bejárta
a világot, mint például a Melissa, rengeteg kellemetlenséget okozva. Januárban pedig
egy hacker a CD Universe zeneáruház vásárlóinak hitelkártyaszámait lopta el, és
miután a cég megtagadta a 100 ezer dolláros váltságdíj kifizetését, tömegek számára
elérhetővé tette az interneten a számokat. A Pentagon számítógéprendszerét évente
mintegy 250 ezer támadás éri. Ebből legalább 500 nemzetbiztonsági szempontból veszélyes
– legyenek a támadók akár tinédzserek, akár egy másik ország hírszerzői. Az
amerikai kormányzati számítógépeket megtámadó kalózoknak csupán tíz százalékát
sikerül elkapni. Ma már az Egyesült Államokban a kormány saját hackereivel keresi a
számítógép hálózatainak gyengeségeit. A számítógéprendszerek sebezhetőségét
jelzi, hogy például 1997-ben nemzetbiztonsági hackerek bejutottak a Pentagon szigorúan
titkos Nemzeti Katonai Parancsnokságára, és egy faxgép kivételével minden számítógépet
működésképtelenné tettek.
A múlt heti támadást sokáig tervezték. A kalózok először olyan számítógépeket
kerestek, amelyek később akaratlanul segítették őket a végső támadáskor –
magyarázza a Time cím? amerikai hetilap. A gyenge védelemmel felszerelt egyetemi számítógép-hálózatok
mellett ezúttal a haditengerészet számítógépeit is szövetségesként használhatták
a hackerek. A támadás első fázisában a hackerek számítógép-programokat, kódokat
– úgynevezett démonokat – telepítettek a kiválasztott hálózatokra. Amikor a
hackerek támadtak, úgy tűnt, mintha az általuk használt egyetemi hálózatok lennének
a felelősek az akcióért. A Yahoo! internetes keresőrendszer elleni támadást például
50 hálózatról hajtották végre. Több millió választ követelő üzenettel bombázták
a nagy teljesítmény? komputereket, amelyek drasztikusan lelassultak a sokszorosára növekedett
forgalom miatt.
Az FBI igyekszik bevonni a már említett "jó hackereket" is a nyomozásba – azokat
a számítógépkalózokat, akik biztonsági szakemberként pénzért, jogtisztán
dolgoznak cégeknek, akik esetleg maguk is egykor a "sötét oldalon" álltak. John
Vranesevich a hackerfigyelő Antionline internetoldal vezetője, a számítógépvilág
egyik névtelen Sherlock Holmesa. A hackerek szinte folyamatosan támadás alatt tartják
az oldalait – Vranesevich az oldalaira ellátogatóknak időnként lehetőséget ad
arra, hogy élőben kövessenek végig az interneten egy-egy ilyen betörési kísérletet,
amelyeket a tapasztalt profi rendszeresen visszaver.
A biztonsági probléma gyökere sokak szerint az internet felépítésében található.
Potenciális veszély az, ha támadás éri az internet szívét – az úgynevezett fő
internetcímeket tároló és az információ áramoltatásért felelős központi számítógépeket.
Ezek azonban nemcsak hogy szuperbiztos hálózatokon működnek, de a világ különböző
pontjain találhatóak. Komoly fennakadást okozó eseményre eddig emberi hiba folytán
csak egyszer került sor, amikor 1997 júliusában üres lista került a számítógépekre,
ekkor az internet több napon keresztül elérhetetlenné vált.
2000. 02. 19. (IV/8)
