Jichák Mordeháj. Nem foglalkozik "hülyeségekkel" Fotó: Reuters
A rádió, a televízió és az újságok bőséges részletességgel számolnak be a
botrányról, a Jediot Ahronot cím? napilap tíz oldalt szentelt az ügynek. Egyes források
már azt is tudni vélik, hogy az ügy kirobbanása óta több hasonló panasz is érkezett
a rendőrség illetékes osztályára.
Jichák Mordeháj egy álló napig nem válaszolt az őt érintő vádakra. "Nem
foglalkozom hülyeségekkel! – vetette oda az újságíróknak, amikor azok elkezdtek
vadászni rá. Csak délután ötkor ült a kamerák elé, hogy mindent letagadjon. – Súlyos
vádakkal illetnek engem. De aki ismer, tudja, hogy sohasem tettem ilyet" –
nyilatkozta a miniszter. Egyben bejelentette, hogy a rendőrségi vizsgálat idejére
szabadságoltatja magát, és gyors vizsgálatot kért, hogy nevét tisztára moshassa.
Időközben újabb nő lépett a nyilvánosság elé azzal a váddal, hogy Mordeháj szexuálisan
zaklatta. Az eset 1979-ben történt, a hadseregben. A magát Yael néven azonosító nő
akkoriban jelentette az esetet felettesének, és kiderült, hogy sokan tudtak Mordehájnak
arról a szokásáról, hogy fiatal katonanőkkel próbál szexuális kapcsolatot kezdeményezni.
Yael saját bevallása szerint most azért lépett a nyilvánosság elé, hogy a feljelentést
tevő nő érezze: nincs egyedül, és mert felháborította a miniszter határozott tagadása.
Mordeháj ügye kellemetlenül érinti a Középpártot, amelynek vezetője, s amely az ő
személyi integritására alapozta választási sikerét. A mai ügy alapjaiban rengeti
meg a párt helyzetét, s az elemzők szerint a csoportosulás a mostani kormányt nem éli
túl. Ha vádat emelnek a miniszter ellen, akkor – a legfelsőbb bíróságnak egy korábbi
ügyben hozott határozata alapján – Mordehájnak le kell mondania.
A miniszternek nem ez az első botránya. Valamennyi, a személyét körüllengő híresztelés
arról tanúskodik, hogy önuralmát hamar elvesztő, agresszív személyiség. De hát ez
önmagában még nem büntetendő.
Mordeháj annak idején kiváló katona volt. Az északi körzet katonai parancsnokaként
vonult nyugdíjba, miután mostani párttársa, az akkori vezérkari főnök, Amnon Lipkin
Sahak nem őt nevezte ki helyettesének. A Netanjahu kormányban hadügyminiszter volt, de
miután nyíltan fellépett miniszterelnöke ellen, az a televízióban egyenes adásban
mentette fel őt tisztségéből. Tisztességét sokan már akkor kétségbe vonták,
amikor a választások előtt alig néhány héttel kivált a Likudból, és nem kevés
szavazatot magával ragadva átállt a győztesnek ígérkező Barak oldalára, akinek
kormányában később megkapta a közlekedési miniszteri tárcát.
Felesége, Kochi Mordeháj kiállt mellette, éppen úgy, ahogy Hillary Clinton Bill
mellett: "Az én férjem sohasem csinálna ilyet" – jelentette ki az újságíróknak.
Mordeháj maga is szinte szó szerint megismételte az amerikai elnök első tagadó
szavait – Clinton később mégis kénytelen volt beismerni bűnösségét. A rendőrségi
vizsgálat azt is kiderítette, hogy Mordeháj helyettesei közül többen is telefonáltak
a panaszosnak, és megpróbálták elérni nála, hogy vonja vissza a rendőrségen tett
panaszát. Ez az izraeli büntetőjog szerint – amely még a brit gyarmati törvényhozás
"gyöngyszeme" – maga is bűncselekménynek minősül. A rendőrségen azonban örülnek.
Megint van munkájuk.
Izrael magára hagyja Libanont
A Barak-kormány úgy döntött, hogy júliusig kivonja az izraeli csapatokat a dél-libanoni
biztonsági övezetből. A bejelentést fenntartásokkal bár, de üdvözölte Szelim
Al-Hossz libanoni kormányfő is, aki reméli, hogy az elhatározás ezúttal nem marad
papíron. A Hezbollah terrorszervezet vezetője, Kasszem sejk ugyanakkor kijelentette: őket
semmiféle egyezmény nem köti, addig harcolnak Izrael ellen, ameddig az utolsó izraeli
katona el nem hagyja Libanon földjét.
Kasszem sejk szerint Izrael az egyoldalú kivonulással sem számíthat arra, hogy a
nemzetközi határ sérthetetlen marad. "Izraelnek fizetnie kell, mert belépett
Libanonba" – mondta, utalva Asszad szír elnök követelésére, hogy Izrael ne csak
Libanont, hanem a Golán-fennsíkot is ürítse ki.
2000. 03. 11. (IV/11)
