Al Gore alelnök feleségével ünnepel Fotó: Reuters
Érdemes számba venni a két benn maradt jelölt közötti fontos különbségeket.
Busht legyengítették a támadások, amelyeket republikánus pártbeli ellenfele, John
McCain intézett ellene, arról nem is beszélve, hogy pártjának mérsékelt és
konzervatív szárnya között veszedelmes szakadás állt be. Neki továbbra is az a
feladat jut, hogy bebizonyítsa: ő az, aki országszerte, pártállásra való tekintet nélkül,
nagyobb befolyást tud gyakorolni a szavazópolgárokra. Ezzel ellentétben a demokratapárti
Al Gore a jóval gyengébb riválisa elleni küzdelemben bizonyságát adta, hogy ügyesebben
vezette választási hadjáratát, és ami még fontosabb, egy jóval egységesebb párt
élén áll.
A vesztesek oldalán Bill Bradley, New Jersey állam volt szenátora voltaképpen nem
jelentett komoly gondot Al Gore számára, akit mind a hivatalban lévő elnök, mind
pedig pártjának túlnyomó többsége támogatott. Bradley feltűnése meglepetésként
hatott, és arra késztette, hogy átszervezze kampányát, elhatárolja magát Clinton
elnök politikájától, és könnyedebbé tegye egész stílusát. Ezzel meg is pecsételte
ellenlábasának sorsát.
A másik oldalon McCain szenátort óriási horderej? döntés elé állította a keddi
veszteség: mennyi ideig folytassa kampányát, amely 14 hónap alatt egy alábecsült jelölt
törekvéseiből egy általa küldetésnek nevezett hadjárattá vált, amelynek célja a
Republikánus Párt átalakítása. Az arizonai szenátor csütörtökön bejelentette
visszavonulását, miután elismerte: gyakorlatilag lehetetlen lenne számára, hogy a
keddi vereség után elnyerje a republikánus párti jelöltséget. Így a továbbiakban
az Egyesült Államok Szenátusában kívánja folytatni a reformokért vívott harcát,
belátva esélytelenségét a további küzdelemben.
A két győztes, aki már a zsebében tudja pártjának elnökjelöltségét, máris
megkezdte az igazi választási hadjáratot. Az elsöprő győzelmet arató Gore alelnök
azonnal vetélytársa ellen fordult, s bár Bush nevét nem említette, kijelentette: "Felszólítom
a republikánus jelöltet, hogy tartson nyílt gyűléseket velem, és tegye az eszmék,
ne a sértegetések versenyévé ezt a kampányt, amely fényes nappal folyik, nem pedig különböző
érdekeltségek titkos adományaiból pénzelt támadó hirdetések, vagy a szélsőjobb
által intézett becsmérlő telefonhívások útján akar eredményt elérni."
George W. Bush texasi kormányzó, aki eredetileg pártállásra való tekintet nélkül
valamennyi szavazópolgár megnyerésére képes jelöltként lépett fel, a keddi voksolás
után úgy találta, hogy szinte csak republikánusok pártfogolták, de azok soraiból is
hiányoztak a mérsékeltek, és vajmi kevés szövetségest talált a demokraták,
illetve a függetlenek körében – ezek nélkül viszont gyenge lábon állnak az esélyei
novemberben. Bush párton belüli győzelme nem volt olyan arányú, mint demokrata
ellenfeléé. Győzelmi beszédében persze ő is azonnal fellépett az alelnök ellen:
"Ő a Washingtonban fennálló status quo jelöltje, és nehéz dolga lesz az általános
választásokon. Szeretném emlékeztetni Al Gore-t, hogy az amerikaiak nem akarnak olyan
Fehér Házat, ahol a törvényes hatalom nem áll ellenőrzés alatt. Én újra össze
fogom fonni a szétbomlott köteléket az amerikaiak és kormányuk között." Keddi győzelme
után a texasi kormányzó sokkal mérsékeltebb hangot ütött meg, mint előtte. Tévéinterjúk
során elismerte, hogy békejobbot akar nyújtani a függetleneknek és mérsékelteknek,
akiket McCain olyan sikeresen állított maga mögé. Egy bizonyos: igen meggyőzőnek
kell lennie, és alaposan fel kell készülnie a további kampányra, ha sikert akar elérni
az alelnökkel szemben.
2000. 03. 11. (IV/11)
