Egy elítélt iráni zsidó édesanyja a börtön előtt. Idegennek tekintik
Fotó: Reuters
Bár az ítélet az iráni keményvonalas törvényhozásban enyhének számít – más
hasonló esetekben halálbüntetésre ítélték a vádlottakat –, a döntés eredményeképpen
tovább romolhat Irán és a nyugati világ kapcsolata. A kritikusok tiltakozásának az
ad alapot, hogy Irán semmilyen bizonyítékot nem hozott nyilvánosságra, amely igazolta
volna az ítéletek jogosságát. Bill Clinton amerikai elnök kijelentette, hogy az ítélet
"mélyen megrázta", és felkérte az iráni kormányt, hogy bírálja felül a
jogtalan bírósági végzést.
Az Európai Unió és Izrael szintén elítélték a végzést. Izrael ismételten leszögezte,
hogy semmilyen kapcsolata nincs az elítéltekkel. Iránban tartózkodó nyugati diplomaták
véleménye szerint az ítélet része az Irán konzervatív és reformista táborai között
dúló harcnak, amelyben mindkét tábor célja az állami intézmények feletti uralom
megszerzése. Erre utal az, hogy többféle ítélet született. A halálbüntetések
elkerülésével a nyugati világ túlzott felháborítását kerülték el, a bíróság
ugyanakkor fejet hajtott a keményvonalas Izrael-gyűlölő vallásos konzervatívok előtt
is, ezért szabtak ki szigorú börtönbüntetéseket.
Irán továbbra sem ismeri el Izrael jogát a létezésre, ezért Iránban minden gyanús,
ami a "Cionista Szövetséggel" kapcsolatban áll. Az elítéltek közül többen
bevallották, hogy ellátogattak Izraelbe, és elfogadtak pénzt azért, hogy információt
szolgáltassanak Iránról, infrastruktúrájáról, politikájáról.
A zsidókkal együtt két iránit is elítéltek, de őket csak két év börtönbüntetésre.
Irán területén több mint kétezer éve élnek zsidók – napjainkban mintegy huszonötezren.
Eközben szombaton egy libanoni bíróság tizennégy embert ítélt börtönbüntetésre
azzal a váddal, hogy együttműködtek Izraellel, mialatt Izrael megszállás alatt
tartotta az ország déli részét.
2000. 07. 08. (IV/28)
